Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Kránicz István: A Duna Paks-Zádor (1537-1529 fkm) közötti szakaszának szabályozása

A Duna Paks—Zádor közti szabályozása 357 2. Paks—zádori kanyar szabályozása a) A szakasz A Paks—zádori kanyar az Igazgatóság kezelésébe tartozó Duna-szakasz felső harmadában van. A felette levő szakasz É-ról D-felé húzódik, Harta, Ordas községeket érintve. Ordast elhagyva az 1537 — 36 fkm tájékán fokozatosan Ny-felé fordul, majd az 1532—1533 fkm között hirtelen irányváltoztatással, közel 90°-os szögben ismét D-i irányba kanyarodik. A Paksi szakasz a Ny-i oldalon levő löszdombok lábánál húzódik, két egymás utáni bal kanyarból áll. A Paksi kanyarhoz lefelé a jó vonalazású Uszódi kanyar csatlakozik. A múltban a szakaszon jólfejlett, sőt túlfejlett kanyarok alakultak ki, és a szakasz hajlamos volt a szétágazódásra. A múlt században mesterséges átvágással lefűzött ún. Kömlődi Dunának a nyomai még most is láthatók és a szakaszon jelenleg is több kisebb-nagyobb mellékág, sziget található. Feltételezhető, hogy a Duna Ny-felé fordulása egy törésvonal mentén alakult ki, majd Paks térségében lépett át az alsó, emelkedő padra, mivel Ny-felé a dombok miatt nem tudta folytatni útját. Ezt a feltevést támasztja alá, hogy a felső szakasz hajlamosabb szétágazódásra és kanyargósságra, míg a Paks alatti szakasz inkább egy állandóbb mederben folyik. A vízszintrögzítések is mindig egy törést állapítottak meg Paksnál; felette 3—5 cm/km-re csökkent az esés, majd Paksnál 10 cm/km fölé emelkedett és fokozatosan állt be a szakaszra általában jellemző 6 — 8 cm/km-es esés. A paksi szakaszon az 1532—31 fkm között a mederben agyag padok vannak, melyet a víz csak igen nehezen, vagy egyáltalán nem tud megbontani. A szakasz szabályozás előtti mederalakulását jól jellemzik a gázlók adatai. Elmondható, hogy a kisvizes időszakban — amikor Dunaföldvár alatt gázló jelentkezett — ezen a szakaszon a gázlók mindig a legrosszabbak közé tartoztak, vagy éppen csúcsgázlók voltak. A hajózási viszonyokra jellemző 1962. és 1972. éveket vizsgálva megállapítható, hogy 1962-ben leghosszabb időtartamú a Felhágópusztai (1537—1536 fkm) gázló volt, majd '/Adomái (1535—1534 fkm) is volt gázló, és ez volt a leghosszabb időtartamú az összes gázló közül. A gázlók jellemző értékeiről az I. táblázat nyújt áttekintést. I. táblázat A paksi szakasz rjázlói Sorszám A gázló neve (fkm) Év 1966. évi DB-víz szintre vetített vízmélység, dm Sorszám A gázló neve (fkm) 1962 1972 1966. évi DB-víz szintre vetített vízmélység, dm dm nap dm nap 1962 1972 1. Felhágó pusztai (1537—1536) 18 54 12* 100 23,7 20,9 2. Zádori (1535—1534) 16 147 23,0 3. Bogyiszlói (1503—1503,6) 14» 33 — — 20,2 — * = csúcsgázló. 1902-ben a felsoroltakon kívül még 11, 1972-ben pedig 10 gázló volt.