Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Kránicz István: A Duna Paks-Zádor (1537-1529 fkm) közötti szakaszának szabályozása

A Duna Paks—Zádor közti szabályozása 361 A Paks alatti Duna-szakaszon kőműveket csak ott építettek, ahol az átmetszések partjai nem állandósultak, a folyó a partjait szaggatta. Szükségessé vált, hogy a medret valamilyen szabályos alakban állandósítsák. Ilyen művek épültek Baja fölött az 1480—1481 fkm között és az egyik legnagyobb átmetszésben a Bogyiszló szakaszon (1505 — 1497 fkm). A partok állandósítását az előre kijelölt ím. „szabályozási rend" mentén a hosszú parton végezték. A szabályozási munkák az I. világháború után tovább folytak, egyoldali és kétoldali vezetőművekkel, de már a Girardon elvei szerint, és a II. világháborúig — hiányosan — Baja térségéig jutottak el. Ebben az időszakban jelentősebb szabályozási munka folyt a Bogyiszlói szakaszon 1505 — 1497 fkm-nél, valamint a Csanádi és Koppányi kanyarban 1489—1482 fkm. A II. világháború után a szabályozási munkák 1947—48. években kezdődtek el, áiéatóban gázlókotrásokkal. Ebben az időben új kőműveket nem építettek, a rongálódásokat hozták helyre. A tervszerű és egységes folyószabályozás érdekében l'Jö2. évben elkészült az 1560—1433 fkm közötti Duna-szakasz általános szabályozási terve, amely alapul szolgálhatott a munkák folytatásához. Az első cél a kanyarulatok rögzítése volt a terv szerinti helyszínrajzi vonalazás alapján. Folyamatosan épültek a kanyarulatokban a szabályozási művek, amelyekkel a vízszintes irányú túlfejlődést 1. ábra. A Cigánysziget—kölkedi kanyar helyszínrajza Mohácsnál Рис. 1. План изгиба Циганъсигет—Кёлкед у г. Мохач Fig. 1. Map of the Cigánysziget-Kötked bend at Mohács