Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)
1. füzet - Meszéna György: Árvízvédelmi fejlesztési beruházások elosztásának dinamikus tervezése
Árvízvédelmi fejlesztési beruházások 19 függvény felépítését elemezve a következőket állapíthatjuk meg. A számlálóban az árvízvédelem tiszta hozamának a védőképesség függvényében alakuló változási üteme áll (differenciálhányados). A nevezőben a védőképesség növelés beruházási költségeinek változási üteme található. Ha az S,(/n,) függvény monoton növekedő, ez azt jelenti, hogy a szóban forgó öblözetben a hozamnövekedés üteme nagyobb, szemben a ráfordítások növekedési ütemével. Közvetlenül adódik tehát, hogy elsősorban ezekben az öblözetekben gazdaságos a keretek felhasználása. Monoton csökkenő Sj(m,) esetén a hozamnövekedés üteménél a költségek növekedési üteme nagyobb, azok tehát a gazdaságossági megfontolások szempontjából hátrányosabb helyzetben levő öblözetek. így már az öblözeti modell lefuttatásából, — a segédfüggvények menete alapján — gazdaságossági megkülönböztető kritériumot kapunk az egyes öblözetek elbírálásához. Eleve lehetőség adódik itt például az alábbi típusú döntésekre: 1. csak a monoton növekedő S,(m,)-vel rendelkező öblözeteket fejlesztjük, ezek között osztjuk szét a keretet, a többi a jelenlegi szinten marad. 2. a teljes keret bizonyos kisebb tört részét „optimálisan" szétosztjuk a gazdaságtalan öblözetek között, hogy eleve ezek se legyenek mind kizárva a fejlesztésből, a nagyobb részt pedig a hatékony, fejlesztésre alkalmas öblözetek számára biztosítjuk. 3. Eleve nein zárunk ki egyetlen öblözetet sem, hanem összeségében vizsgáljuk a rendszert, ehhez azonban további kiegészítő meggondolásokat kell esetleg elvégezni. 4. Az S,{m,) görbék egymáshoz viszonyított helyzete, a koordináta rendszerben való elhelyezkedése is szolgálhat kiválasztás alapjául. így mód nyílik különböző szempontok érvényesítésére, s a megfelelő következmények értékelésére. A kísérleteinkben szereplő két gépi futtatás, tekintettel a vizsgálatok kezdeti állapotára a 3. pont kategóriájába tartozott, de még nélkülözte a gyakorlati tapasztalatok finomabb értékelését. Ezen a ponton azonban valamire határozottan fel kell hívnunk a figyelmet. A vázolt kritérium a megadott adatok alapján működik. A modell jelenlegi első számszerüsítési periódusában az eredmények realitása, — az egyes öblözetek megítélése — arra is igen jól rávilágít, mennyire alaposan, valóban a helyzetet tükrözve dolgozták ki az öblözetet jellemző számadatokat. Ha egy, a valóságos helyzetet szemlélve „gazdaságos öblözet" esetében kapunk monoton csökkenő S,( m<) s egt-'dfüggvényt, felülvizsgálandó az adatok realitása, s ha azok rendben vannak, úgy a szemlélet próbált félrevezetni bennünket. Mindkét esetre megvan a lehetőség, végül is a számítási eredmények segítik a probléma szubjektív hatások nélküli megoldását. A következő gondolatsor szintén alapvető a számítási eredmények megítéléséhez. Ha az egyes öblözetek komplex viszonyait vesszük szemügyre, — ebbe beletartozik jelenlegi kiépítettségük, az előirányzott esetleges fejlesztések, ezek beruházási viszonyai, a helyi sajátságokból eredően az árvízvédelem tiszta hozamának nagyságrendi lehetőségei — igen változatos képet kapunk. Ennek a helyzetnek a tükröződése a modellben a következőképpen jelentkezik. Amikor az öblözeti szintű S,(tfi,) segédfüggvényeket egyetlen ábrában egyesítjük, szemléletesen is észrevehetjük, hogy az egyes görbék részben más-más értékkészletet (és természetesen értelmezési tartományt is) futnak át. Egyesek magasabb régiókban, mások 2*
