Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)
1. füzet - Meszéna György: Árvízvédelmi fejlesztési beruházások elosztásának dinamikus tervezése
"20 Meszéna György alacsonyabban ábrázolhatók. Előfordulhat, hogy egyes görbék értelmezési tartományának közös része sincs. Természetesen itt is előfordulhat, hogy mindezt részben csak azért tapasztaljuk, mert egyes esetekben alig van egy-két fejlesztési lehetőség megadva, s ilyenkor csak egy rövidke görbeív lehet a következtetett eredmény. Ez is felülvizsgálható, s további adatokkal módosítható. A mondottak értelmében azonban a vázolt jelenség reálisan is előadódhat, ezért foglalkozunk értékelésével. Az eredeti modellben leírt iterációs algoritmus tetszőleges S, = S^m,) = = konst. egyenessel metszi a görbesereget, rendre a metszéseket a vízszintes tengelyre vetítve, az így adódó védőkcpesség-növelés értékek beruházási költségeit összegezi, s hasonlítja össze a kerettel. Az összehasonlítás alapján a gép módosítja a konstans értékét, megismétli az eljárást, s az iteráció folytatódik. Az egyenlőséghez, vagy annak reális megközelítéséhez tartoznak a keresett optimális védőképesség növelés értékek. Ha ismét felidézzük az S,( í ní) függvények közgazdasági tartalmát, — amit az előzőekben ismertettünk, — akkor egyértelműen látható, hogy a nagy S, értékek képviselik a kedvező tartományt. (Ezekhez tartozik legnagyobb hozamnövekedési ütem, viszonyítva a beruházási költség növekedés üteméhez.) Célszerű tehát a lehető legnagyobb S-k vonatkozásában keresni már eleve az optimumot. Ugyanezen okból kifolyólag mindazon öblözetek esetében, melyeknek S,( / ní) segédfüggvényét valamely A=konst. egyenes nein metszi, eleve a 0 fejlesztésre, tehát a jelenlegi szint tartására állhatunk be. (Ebben az esetben nincs kizárva természetesen az, hogy a végül is kimaradó öblözetek számára is biztosítsunk minimális, vagy külön „csak rájuk vonatkoztatva" optimálisan elosztott fejlesztést, s a többit, a keret nagyobb részét, kapják a tulajdonképpeni optimumban szereplő öblözetek.) Az elsődleges vizsgálatokban szereplő két kísérleti számítás is ezeket a meggondolásokat alkalmazta. A második változat a eredmények stabilitását vizsgálta, ha az aktuális keretet tágabb határok között adtuk meg, s megnyugtató eredményekre vezetett. Mivel mind az adatrendszer pontosítása, mind az alkalmazott közgazdaságimatematikai elvek további kipróbálása, esetleg módosítása, a szükséges érzékenységvizsgálatok még hátra vannak, a nagy mennyiségű számszerű számítások adatait és eredménytábláit nem közöljük. a) A modellel kapcsolatos tapasztalatokról általában Az operatív alkalmazás hasznos lehetőségeiről Az operációkutatási modell, — bármilyen jó tulajdonságú is elméletileg — akkor kel életre, ha megvalósul alkalmazása is. Általános tapasztalat, hogy a kifogástalan felépítésű modellek igen jelentős része nem jut el a felhasználásig, a megbízható adatgyűjtés nehézségei miatt. Pedig valójában a közvetlen számszerűsítés még mindig nem jelenti a modell operatív alkalmazását, ennek az alkalmazási tevékenységnek a legérdekesebb és leghasznosabb részéhez csak a vázolt előzmények után érkezünk el. S ez az, amit a modelleknek már csak még kisebb százaléka él meg. Most már dolgozva a modellel, lépésről-lépésre mintegy fokozatos közelítéssel hozható egyezésbe a gyakorlattal, s eközben rendre ismerjük meg a modellezett valóság eddig részben vagy egészben rejtett törvényszerűségeit. Mindezek
