Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Meszéna György: Árvízvédelmi fejlesztési beruházások elosztásának dinamikus tervezése

"10 Meszéna György Feltétel bal oldala, a beruházási költségösszeg is egyre nagyobb lesz.

2 Az m,-ket úgy kell meghatározni, hogy feltételi egyenlőségünk éppen kielégíthető legyen I Javasolható tehát a következő közelítő eljárás: a határozatlan szorzó értékét pl. fokozatosan csökkentjük. Minden A-hez meghatározzuk, — (gépi úton) — az m,-ket, s egyben a n 2ЧЮ 1=1 kifejezés értékét. Amely A választásnál a feltétel éppen teljesül, az ahhoz tartozó m,-k a keresett optimális megoldás eredményei. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a fokozatos közelítés, — alkalmas a megoldás közelében sűrűsödő beosztással, — az S,{m,) és a Zk^m,) kifejezések azonos típusú monoton változó jellege mellett valósítható meg minden további nélkül, s fogja a keresett m

i értékeket tetszőleges pontossággal megadni. Természetesen az egész eljárás gyakorlati méretben gépi számítás nélkül nem lenne kezelhető, jellege, maga az iterációs eljárás viszont igen jól megfelel a gépi számítás hatékonysági követelményeinek. g) Egyes további vizsgálati lehetőségekről Bármely területre vonatkozó modellalkotás alapproblémája, hogy a modell bonyolultságát és méreteit illetően még kezelhető, de a megfelelő mértékben reális legyen. Az alkalmazott feltételezéseket, összevonásokat, elhanyagolásokat, stb. a levont következtetések valósághűségén át ellenőrizzük. Igen jó lehetőségek nyílnak azonban a figyelembevett körülmények módosításának hatásából eredő információk értékelésénél is. így az alternatív modellváltozatok már az érzékenységvizsgálatok szolgálatában állanak. A mentési költségek elhanyagolása A gyakorlati tapasztalatok alapján, a célfüggvényben levő három tag nagyságrendi viszonyának megbecslése révén vetődik fel a gondolat: a mentési költségek elhanyagolása. E feltételezés szerint figyelembevétele nem módosítja számottevően a keresett m, védőképességek számértékét. Ebben az esetben valóban nagy mennyiségű, s ismételten felmerülő számításoktól mentesíthetjük magunkat az elhanyagolással, a feltételezést azonban ellenőriznünk kell, s az alapváltozatot az adatok rendelkezésre állásra esetén célszerű mindkét alakjában számszerűsíteni. A célfüggvény akkor csak két tagot tartalmaz, a megoldási algoritmus alapegyenlete értelemszerűen módosul, de formálisan változatlan marad. Az eredmények bizonytalanságának méréséről A modellel kapcsolatos, számszerű eredmények bizonytalansága három vonatkozásban kerül előtérbe. a) Az első klasszikusnak számító kérdés, a gátakat átlépő, átszakító árvíz valószínűsége? Minden öblözetre rendelkezésre áll a vízjárás eloszlásfüggvénye, ismerjük a kiépítésre kerülő védőképesség értékét, így annak valószínűsége, hogy a vízmagasság a védőképességet meghaladja, közvetlenül kiszámítható. 2 K((m

() monotonitása minden gyakorlatilag számottevő esetben biztosítottnak vehető.