Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Szabó Ivánné: A "Duna-kanyar" üdülőkörzet vízgazdálkodás-fejlesztése

114 Szabó Ivánné kedésekre van szükség, így többek között a kopár területek fásítására, vízmosáskötésre, sáncolásra, talajvédő mezőgazdasági művelésre, vetésszerkezet-módosításra, táblásításra, tereprendezésre. * * * Az üdülőkörzet természeti adottságai, a fejlesztés társadalmi igényei alapján meghatározták a szükséges vízgazdálkodási feladatokat és ezek 1973. évi árszinten becsült költségigényét. 2000-ig a Dunakanyar és üdülőkörzete vízgazdálkodásfejlesztésén belül az alap és víziközmúfejlesztések költségigénye 3,3 milliárd forint. A kiegészítő vízgazdálkodás-fejlesztések kereken 800 millió Ft-ot igényelnek a nagylétesítmények költségén kívül. (Ezek állami nagyberuházásként valósulnak meg.) A vízrendezés és talajvédelem végrehajtása mintegy 1,5 milliárd forintba kerül. Mindezeket összegezve a Dunakanyar és üdülőkörzete vízgazdálkodás-fejlesztési feladatai kereken 5,5 milliárd Forint biztosítását igénylik a nagylétesítmények költségein kívül. A költségek nagyok (a többi üdülőkörzethez viszonyítva sem irreálisak), de nagy a területen jelentkező üdülési és idegenforgalmi igény is. A jelentkező feladatok végrehajtása jelenleg tervciklusonként a Dunakanyar Intéző Bizottság (DIB) és az Építési és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) koordinálásával folyik — központi támogatás hiányában — javarészt az érintett ágazatok és helyi szervek: megyei és helyi tanácsok, DIB korlátozott pénzügyi lehetőségeiből. A Dunakanyar és üdülőkörzete minden tekintetben hazánk második üdülőterülete. Az elkövetkezőkben ennek megfelelő pénzügyi és egyéb támogatást igényel, amelyből a központi és területi szervek jó gazdálkodásával valóban az igények kielégítésére alkalmas üdülőkörzetet lehet kialakítani. A Dunakanyar és üdülőkörzetének vízgazdálkodás-fejlesztése az V. ötéves tervben mérsékelt ütemben folyik. A VI. ötéves tervben a fejlesztés fokozása és ennek tervszerű előkészítése kívánatos. IRODALOM 1. Gerle György: Környezet és Településhálózat, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. 2. Tervezési Gazdasági Körzetek (TGK-k) nagytávlatú rendezési tervkoncepciója, VATTI 1970—1973. 3. Perczel Károly : Magyarországi üdülőkörzetek és üdülőtelepülések hálózatának fejlesztése. Területrendezés; a területi és település tervezés szakfolyóirata, 1972. 4—5. szám. 4. Szabó Ivánné: A Ráckevei (Soroksári) Duna és üdülőkörzete vízgazdálkodás-fejlesztési terve, Vízügyi Közlemények, 1974. évi 2. szám. 5. A Dunakanyar üdülőkörzet vízgazdálkodás-fejlesztési tervjavaslata Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kézirata, ill. terve, Budapest, 1974. 6. Vízrajzi Évkönvv, VITUKI, Budapest, 1971. 7. Vízkészletgazdálkodási Évkönyv, 1973. OVH. VIKÖZ, Budapest, 1974. 8. A Dunakanyar regionális rendezési tervtanulmánya, VATERV, Budapest, 1960. 9. A Dunakanyar regionális terve, VATERV, Budapest, 19(i4. 10. Preisch Gábor és Gulácsi Béla: A Dunakanyar regionális terve. Területrendezés ; a területi és településtervezés szakfolyóirata. 1972. 4—5. szám. 11. Szabó Ivánné: A területi vízgazdálkodás-fejlesztési tervezés tapasztalatai és jövőbeni útja, Hidrológiai Közlöny, 1973. év 12. szám. 12. összefoglaló a Dunakanyar üdülőkörzet vízgazdálkodás-fejlesztéséről, Kézirat, VIKÖZ 1975. 13. Budapesti agglomerációs vízellátási és csatornázási tanulmányterv. Kézirat, VIZITERV 1970. 14. Dunakanyar régió szentendrei körzet I. ütem vízellátási és csatornázási tanulmányterv. Kézirat VIZITERV, 1909. 15. Dorog térségi regionális vízmű tanulmányterve. Kézirat, VIZITERV, 1907. 10. Duna balparti vízkutatás és kapcsolódó vízellátási tanulmány, Kézirat, MÉLYfiPTERV 1972. 17. Holman, M. A., Benett, 1. T.: Determinants of Use of Water-Based Recreational Facilities. Water Resources Research, 1973. okt. 9. 5. szám. * * *