Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)
1. füzet - Bosznay Miklós: Segédábrák az alagcsőtávolság Dumm-féle képletének alkalmazásához
8G Bosznay Miklós a Dumm-féle dréntávolságokat az ábráról leolvasható javítóérték segítségével redukáljuk: 21,24 1Д7 Ldi = tW = 18,20 m Megjegyezzük, liogy Dumm a logaritmusokkal való számolás kiküszöbölésére diagramot szerkesztett a In 1,16 — Ы Л 2 ' mennyiség és a (6) képletből ennek leválasztása után megmaradó KDt pL 2 mennyiség közötti összefüggés ábrázolására. A diagramban független változóként a ht/ho viszony szerepel. Példánk esetében a dréntávolság a következő módon nyerhető: A ht/ho viszony esetünkben 0,312, ehhez a Dumm-féle diagramból KDt = 0,133, pL 2 olvasható le. Ebből KDt 1,0-0,6.10,0 L 2 = =— r ; — = 451,7 m 2, 0,133p 0,133-0,10 és L = 21,25 m. Ez az a közelítő dréntávolság, amit ezután a 6. ábrából nyerhető redukciós tényezővel a már bemutatott módon helyesbíteni kell. l/í. A dréntávolság^ képleteinek alkalmazási területe A vízzáró réteg közvetlen közelében fekvő drének esetén — ha DJh 0? s 0,1 — Dumm a (7) képlet alkalmazását javasolja. Annak igazolására, hogy a (6) és (7) összefüggések az esetek nagy részében nem adnak döntő mértékben különböző eredményeket, a 7. ábrán ábrázoltuk a (7) képlettel számítható L 7 és a (6) képletből nyerhető L 6 dréntávolság viszonyát a h t/h 0 viszony függvényében. Az L 6 dréntávolságot az 1 jelű görbe esetében a pontos képlettel számított D mérettel — vagyis, mivel D 0=0, a (9) szerinti D[ mérettel — míg a 2 jelű görbéhez a Dummféle közelítés szerinti D' 3 = h 0/2 mérettel számoltuk ki. A 2 jelű görbe nagyobb meredeksége azt jelzi, hogy a Dumm-féle közelítést alkalmazva a (6) és (7) képlet csak korlátozottabban cserélhető fel, mint abban az esetben, ha a hidraulikai nyomómagasságot figyelembe vevő méretként a pontosnak tekintett Dí-vel számolunk. Ha viszont az összehasonlításban csak utóbbira, tehát a pontos számítási módra szorítkozunk, akkor a felcserélhetőség már egy meglehetősen széles tartományra terjed ki: ±5%-os hibahatárhoz a h t/h 0 viszonynak 0,29 és 0,55 közötti, +10%-os hibahatárhoz pedig 0,21 és 0,65 közötti tartománya tartozik (1. jelű görbe). Mivel a D 0 = 0 esethez tartozó (7) képlet számítástechnikailag egyszerűbb, mint (6), a fenti eszmefuttatásnak különösebb gyakorlati jelentősége nincs, de megvilágítja a két összefüggés kapcsolatát.
