Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: Hajdúszoboszló és Debrecen környéki hévizek múltja, jelene és jövője

70 Bélteky L.—Korim K. II. táblázat A hajdúszoboszlói kutaknál a hévíztároló rendszerben inért telephó'mérsékleti és kifolyóvíz-hőmérsékleti értékek Kút Telephőmérséklet °C (m mélységben) Kifolyóvíz-hőmérséklet "0 На—

I 73 (1017) 70 На—

II 127 (2000) 78 Ha—III 73 (1006) 70 На—

V 73 (1000) 71 На—

IV — 36 На—VII 40 (400) 35 szoboszló —nagy hegy esi földgázmezöben az egyes telepek m átlagmélységében mért átlagos telephőmérséklet adatai pedig a következők: Hsz—I. 862 m 64 °C Hsz-V. 1090 m 76 °C Hsz—II. 936 m 67 °C Felső-Hajdú 1312 m 88 °C Hsz-III. 900 m 70 °C Alsó-Hajdú 1417 m 92,5 °C Hsz—IV. 1015 m 72,5 °C A táblázatokból jól kitűnik, hogy a fő hévízadó szint átlagos telephőmérséklete (73 °C) — amennyiben figyelembe vesszük a szerkezeti különbséget is — jó egyezést mutat a földgázmező megfelelő szintjeinek réteghőmérsékletével. A Hajdúszoboszló környéki termikus maximum terület átlagos geotermikus gradiens értéke 0,59 °C/10 m, a reciprok geotermikus gradiens 17 m/°C. Vagyis az 1 km-es mélységszintre, tehát a fő hévíztároló szakaszra, az országos geotermikus térképen a 70 °C érték adódik [15]. Gálfi J. [16] részletes vizsgálatai szerint a hajdúszoboszlói hőtér 2000 m-ie lényegileg konduktívnak és stacionáriusnak tekintendő. A fűtőfelület az alaphegység felszíne, amely az átlagos geotermikus gradiensnek megfelelően fűti fel a fedőrétegeket. Az egyes vízvezető rétegekben tárolt víz felveszi az átlagos hőfokmenetnek megfelelő réteghőmérsékletet. A víz koncentrációja. ( A viz kémiai jellemzése) A jő hévíztároló rendszerből kinyert hévíz Papp Sz. beosztása szerint a klorido. vizek hidrogénkarbonátos alcsoportjába, míg a felső hévízadó szintből származó héví; a hidrogénkarbonátos jellegű vizek csoportjába tartozik. A hévízek részletes vegy elemzési adatait a „Magyarország hévízkútjai" című VITUKI kiadvány I. és II kötete tartalmazza [17], míg 1960-ban a Hidrológiai Közlöny 4. számában közöltei újabb vizsgálati adatokat adnak [19]. Emellett a [18] és [20] irodalmi hivatkozás ban találunk a hajdúszoboszlói vizekre vonatkozó régebbi elemzési adatokat Itt most csupán a legújabb és még nem publikált 1974. évi Országos Közegészség ügyi Intézet (OKI) analízist közlünk, megállapítva azt, hogy a vízkémiai összetétel ben nem történt különösebb változás. A fő hévízadó szint vizének összes oldott sótartalma a Ha — I. kút esetébe: 5,0-5,4, а На—II. kútnál 5,5-5,9, a HaIII-nál 4,3-4,4 a Ha-V-nél 5,2-5,4