Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: Hajdúszoboszló és Debrecen környéki hévizek múltja, jelene és jövője

Hajdúszoboszló és Debrecen hévizei 71> а На—VI. kútnál pedig 5,5 g/l. A felső hévíztároló szint vizének koncentrációja a Ha—IV és Ha —VI. jelű kutak alapján 2,2—2,4 g/l-nek bizonyul. A klorid-ion tartalom a fő hévízadó szintben 1,6—2,3 g/l értéktartományban van az I. és II., valamint az V. és VI. kutak esetében. Ezenkívül figyelemre méltó, hogy a sajátságosan viselkedő Ha—

III. kút vizének klorid-ion tartalma kisebb (1,2 g/l körüli) és ez különálló víztároló egységre enged következtetni. A felső hévízadó szint vizében a klorid-ion ugyanakkor mindössze 0,2—0,3 g/l-t tesz ki. Külön kiemelkedő a hajdúszoboszlói hévízek viszonylag nagy jód, bróm és fluor tartalma, különösen a fő hévíztároló vizében. A hajdúszoboszlói hévizek jellegzetes fosszilis rétegvizet képviselnek. Ugyanakkor azonban a víznek helyben keletkezett volta és eredete tekintetében nem lehet egyértelmű állást foglalni, mivel a kimondottan kloridos rétegvizeket magába záró alsópannóniai és miocén porózus rétegek közvetlen a fekvőben helyezkednek el és bizonyos kémiai-fizikai kommunikáció lehetősége fennállhatott a földtörténet során. A felső hévíztároló szint vizének viszonylagosan nagy koncentrációja, halogénion és földgáztartalma az alulról történő migrációt valószínűsíti, amelyet azonban lassú folyamatnak szabad tekintenünk. A hévizek vegyi összetétele és egyéb fizikai-kémiai körülmények következtében jelentős mértékű vizkőkiválás tapasztalható kezdettől fogva a Ha — I., II., és V. jelű kutak felső szakaszán. A hévízkitermelés állandó kísérője volt és ma is az a vízkőkiválás elleni védekezés, mivel a kőkiválás a vízhozam fokozatos csökkenését idézi elő. így a Ha—I. kúton a védekezés célját szolgálta az ún. „nadrágszáras" kútfej kiképzési mód, melyet eleinte alkalmaztak. Jelenleg 3 havonként végzik a vízkő-eltávolítást fúrás segítségével. Mintegy 60—70 méter mélységig szükséges a kifúrást végezni. A Ha—II. kúton, amíg a kút üzemben volt, szintén aktív vízkőkiválás elleni védekezés volt. A Ha —

III. kútban 3—4 havonként kb. 60 m mélységig végzik a 13 mm vastagságot is elérő lerakódás kifúrását. A Ha—V. kútnál 4 havonként végzik a fúrásos vízkőmentesítést. b) Debrecen Általános rezervoár-földtani viszonyok A hévíztároló rendszer fő jellegeit tekintve azonos kifejlődésben viszonyokat találunk a szomszédos medenceterületeken tapasztaltakkal. A felsőpannóniai alemelet legalsó szakaszán települnek a viszonylag vastag (5 — 15 m) homok-homokkő rétegek, míg a felső szakaszon a gyors kéregingadozásnak és oszcillációnak megfelelően sűrűn váltakozó vékonyabb homok- és agyagrétegek következnek egymásra. Határozott különbség mutatkozik viszont az északi és déli szerkezeti egységben a rétegvastagság és az ún. alsópannóniai—felsőpannóniai átmeneti öv tekintetében. A déli területen a felsőpannóniai üledékösszlet ugyanis mintegy 200 m-rel vastagabb, mint az északi egységben kifejlődött felsőpannóniai rétegsorozat. Az egyedi homok-homokkő rétegek Debrecen környékén is ún. lepelszerü típust képviselnek, vagyis a vékony kőzettestek nagy oldalirányú kiterjedésben