Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: Hajdúszoboszló és Debrecen környéki hévizek múltja, jelene és jövője

Hajdúszoboszló és Debrecen hévizei 67 3. A lievíztároló rendszer a) Hajdúszoboszló Általános rezervoár-földtani viszonyok A hévíztároló rendszert a felsó'pannóniai homok-homokkő rétegek alkotják. Az egyedi víztároló rétegek legkedvezőbb kifejlődésében a felsőpannóniai alemelet legalsó szakaszában, tehát a 900—1100 méteres mélységintervallumban vannak. Átlagos vastagságuk kb. 10 méter. Felfelé vékonyodnak e porózus rétegek és a felsőpliocénben (levantei) egyre sűrűbben váltakoznak a vízzáró agyagos rétegekkel. Az egyedi homok-homokkő testek ún. lepelszerű típust képviselnek, vagyis a vékony kőzettesteket nagy oldalirányú kiterjedés jellemzi. Általános jellemvonásuk, hogy minél vastagabb a fúrási szelvényben harántolt egyedi homokréteg, annál nagyobb a kiterjedése. így az 5—15 m vastag homoktestek a fő hévíztároló zónában, azaz 900—1100 m között több kilométeres távolságban követhetők. Ezzel szemben a vízzáró sajátságú agyagrétegekkel sűrűn váltakozó vékony homoktestek gyorsan kiékelődő, lencseszerű alakulatok. Ez utóbbiakra jellemző a rétegek egybekapcsolása, összeolvadása, avagy a teljes elkülönültség. A víztartó és vízrekesztő sajátságú rétegek általános megjelenése és kifejlődése alapján különböztetjük meg: — a felsőpannóniai üledéksorozat legalsó szakaszán kialakult fő héviztároló rendszert, melyet kellő differenciáltság és tagoltág, valamint — a felsőpannon alemelet magasabb rétegtani szintjeiben, és a levantei porózus szintekben kialakult felső melegvíztároló rendszert, amelyet kisebb differenciáltság, tagoltság jellemez. A két hévíztároló rendszert természetesen a földtani ismérveken kívül egyéb sajátosságok is elkülönítik, így a fő hévíztároló rendszerben tapasztalható nagyobb telephőmérséklet, nagyobb vízben oldott gáztartalom és a hévíz nagyobb ásványi sókoncentrációja. A fő hévíztároló rendszert Ha—l., II., III., V. és VI. jelű kutak tárták fel, míg a felső hévíztároló rendszert a IIa—IV. és Ha—7. sz. kutak csapolják meg. Kőzetfizikai jellemzők A hévíztároló rendszereket alkotó homok és homokkő rétegekre anizotrópia és inhomogenitás jellemző. Ez a teleptani sajátság egyrészt a rétegezettség következménye, másrészt az egyes homok- és homokkőtesteken belüli sziltes vagy éppenséggel agyagos beágyazódások, közbetelepülések eredménye. A hévízfeltáró fúrásokból származó anyag hiányában a két legfontosabb tárolókőzetet jellemző hézagosság és áteresztőképesség értékeket analógiával és közvetett úton, számítással határoztuk meg. A nagyhegyesi földgázmező felsőpannóniai korú homoktelepeinek átlagos effektív porozitása — az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) laboratóriumi magvizsgálatának adatai alapján — Szoboszló—I. szint 30, Szoboszló — 11. szint 32 és Szoboszló—III. szint 32 térfogatszázalék, viszont az alsópannóniai Szoboszló — IV. és V. szintben már csak 26%-os érték adódott. Az átlagos vízszintes áteresztőképességű értékek a földgázmező felsőpannóniai telepeiben — az anizotrópiának megfelelően — 200—800 millidarcy (mD) között 5«