Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: Hajdúszoboszló és Debrecen környéki hévizek múltja, jelene és jövője
70 Bélteky L.—Korim K. változnak, míg a hévízfeltáró Ha — V. jelű kútban a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium (OGIL) — a nyomásemelkedési görbéből számítással — K w=468,7 mD értéket kapott. A hévízkutak 1974. év műszeres vizsgálata során a kútkölcsönhatás elemzések alapján számított áteresztőképesség értékek, Liebe P. elemzése szerint, a Ha—I., II., és V. jelű kutak körzetében Dupuit szerint 270—820 mD, míg Jacob után 500 — 520 mD-nak adódtak. Mindezek alapján a fő hévíztároló szint átlagos porozitása 30 térfogat%-ra, míg vízszintes áteresztőképesség értéke átlagosan 500 mD-re becsülhető. Tekintettel a hévíztároló kőzetrendszer viszonylag „kis" mélységére és geológiailag fiatal korára, a konszolidációs hatások nem számottevők. Ennek tulajdonítható, hogy pl. a Ha — III. kút esetében homokolódást tapasztaltak. A homok-homokkő helyenként kalciumkarbonátos kötőanyaggal mutatkozik, ami viszont jelentős anizotrópia-inhomogenitás növelő tényező a hévíztároló rendszerben. Telep paraméterek Telepnyomás. A kezdeti (eredeti) sztatikus telepnyomásra vonatkozó mérési adatokkal nem rendelkezünk. Műszeres mélységi nyomásméréseket első ízben 1974 folyamán végeztek [11] és att = sztatikus nyomás, illetve m = méter műszerállás mellett: Ha-I. kútnál 94,77 att (1017 in), Ha-III. kútnál 94,58 att (1006 m) és a Ha-V. kútnál 93,63 att (1000 m). A következőkben tárgyalásra kerülő kútfejnyomások kezdeti sztatikus értékeiből számítással Liebe P. az alábbi kezdet sztatikus telepnyomás értékeket mutatta ki — a 900 m tenger szintje alatti vonatkozási szintre — Ha — I. (1925. év) 98,1-102,9 att; Ha-II. (1931. év) 95,6-100,6 att; Ha-III. (1941. év) 96,3100,4 att; Ha-V. (1967. év) 94,9-96,3 att. A szomszédos hajdúszoboszló—nagy hegy esi földgázmezőben a kezdeti sztatikus telepnyomások (att) a fő hévíztároló rendszerrel azonos sztratigráfiai szintben levő földgáztelepekben (m) műszerállás mellett az alábbiak voltak: Hsz—I. (860 m) 87 att, Hsz—II. (955 m) 93 att, Hsz-III. (900 m) 98 att. Mindezek alapján megállapítható, hogy a hévíztároló rendszerben a kezdeti (eredeti) telepnyomás hidrosztatikus, vagy ahhoz közelálló értékű volt. A jelenlegi sztatikus telepnyomás viszont e hidrosztatikus értéknél mintegy 5%-kal kisebb. Kútfejnyomás. A kezdeti sztatikus kútfejnyomás értékek az egyes kutaknál a vonatkozási év feltüntetésével att-ben és m-ben a következő: Ha — I. (1925) 3,2. ill. + 32; Ha-II. (1931) 1,5, ill. +15; Ha-III. (1941) 1,6, ill. +16; Ha-V II. (1969) 0,8 att, ill. +8 m. A kezdeti sztatikus értékekhez képest 1974-ben, a műszeres mérési program keretében az egyes kutaknál az alábbi sztatikus kútfejnyomás, illetve nyugalmi vízszint (m) értékeket mérték: Ha—I. —44 m, На—II. —58* m, Ha — III. bizonytalan, Ha — V. —44 m, На —IV. —44 m. (Megjegyezzük, hogy а На—II. 1968 óta üzemen kívül van, és az /., V. kutak által befolyásolt. Az I.é s V. kutak termelése okozta interferencia —14 m csökkenést eredményez.) A fentiekből tehát kitűnik, hogy a bizonytalan Ha — III. kút kivételével a nyugalmi vízszint a fő hévíztároló rendszerben a térszín alatt —44 m-ben helyezkedik el, ami a kezdeti értékhez képest — a sztatikus telepnyomáshoz hasonlóan — kb. 6 atmoszféra nagyságú csökkenést képvisel.
