Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Majorlaki József: A Dráva vízgazdálkodásának és környezetvédelmének adottságai és fejlesztési feladatai a Nemzetközi Dráva-Konferencián

A Dráva vízgazdálkodása és környezetvédelme 51 szabályozással lehetőség nyílna arra, hogy a 238 fkm-ig alkalmas víziutat hozzunk létre. A gazdaságosan szállítható anyagféleségek közül a kő, a folyamkavics és a fa jöhet számításba. A fejlesztéshez műszaki, közgazdasági és jogi feltételek biztosítása / szükséges. A műszaki feltélelek között meg kell említeni a szabályozást, a folyó csatornázását, kikötők építését, téli menhelyek építését, hajójavító tevékenység biztosítá-/ sát, és a kitűző szolgálat szervezését. A közgazdasági feltételek között szóba jöhet a szállítandó anyagok meghatározása, az útvonal kijelölése, és a tarifarendszer kidolgozása. A jogi feltételek között megemlítendő a nemzetközi egyezmények megkötése, a hajózási tevékenységekre hatosági engedélyek rendezése. (A hajózási egyezményt

1 1975-ben megkötötték). 3. A Dráva folyó vízminősége A Dráva folyó mennyiségi készletváltozásai, hosszú idők megfigyelései és adatrögzítései eléggé ismertek. A minőségi készletváltozás azonban mindössze 15 év elemzési és vizsgálati múltra tekinthet vissza. Nem véletlen ezért, hogy a Dráva Konferencián a minőségi problémákkal igen sok szerző foglalkozott. A rendszeres hazai Dráva-vizsgálatok 12 éves múltra tekinthetnek vissza és a folyó három szelvényére korlátozódnak. Ezek: Örtilos, Barcs és Drávaszabolcs. Mindhárom helyen a vízjelző szolgálatnak vízhozammérő állomása is van, és ennek függvényében a vízmintavételeket, a vizsgálati eredményeket vízhozamadatokkal lehetett összakapcsolni, és az adatsorokból a szükséges következtetést levonni. Az említett időszakban a vízminőség-vizsgálatokat a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság Laboratóriuma végezte, és ezekről számolt be Braun György referátumában. A szennyező Mura hatására a Dráva vize Őrtilos térségében az oxigénfogyasztás figyelembevételével még III. osztályúnak minősül, az alsóbb szakaszokon, Barcs és Drávaszabolcsnál II. osztályú. A Vízügyi Igazgatóság mintavételeivel egy időben a Pécsi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézete is értékelte a folyót mikrobiológiai szempontból. Ezekről a munkákról tájékoztatta Dr. Páter János, Dr. Pintér Enikő, Dr. Czirnek Gyöngyi előadásában a Konferenciát. Megállapításuk szerint a folyó mikrobiológiai állapota az évszakok változásának erősen függvénye, és nem elhanyagolható a vízhasznosításnál az enterális baktériumok jelenléte, mert a vizsgálatok 60%-ában sikerült szalmonella csoportba tartozó baktériumokat izolálniuk. A szerzők összehasonlították a Dráva bakteriológiai állapotát a Dunáéval. Ez a megfigyelés abból a szempontból jelentős, hogy a vízszegény Pécs városi térség vízellátása csak e két vízbázisra telepíthető a jövőben. Mikrobiológiai szempontból a szerzők a Drávát a Dunánál megfelelőbbnek találták olyan szempontból, hogy véleményük szerint a Dráva vize víztisztításai rutineljárásokkal ívóvíz minőségűvé tehető. A kémiai és mikrobiológiai vízminősítés mellett egyre jelentősebbé válik a hidrobiológiái értékelés is. A hidrobiológiái vizsgálatok jelentősége abban van, hogy egyes szignifikáns szervezetek jelenléte, illetve feldúsulásának tendenciája prognosztikus jelentőségű lehet a jövőbeni minőségváltozásokra nézve. Ezzel a témával behatóan Dr. Uherkovich Gábor foglalkozott referátumában. Elmondta, hogy a Dráva magyarországi mederszakaszán a Kárpát-medence 1»