Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Majorlaki József: A Dráva vízgazdálkodásának és környezetvédelmének adottságai és fejlesztési feladatai a Nemzetközi Dráva-Konferencián

52 Majorlaki József egyéb nagyobb folyóihoz viszonyítva, átlagosan szegényesebb népességű a potamofitoplankton. Ez a tény, de az is, hogy ez a mederszakasz alfamezoszaprob, illetve alfa-béta-mezoszaprob, már a jelenben is csökkent öntisztító képességről tanúskodik. Véleménye szerint ilyen vonatkozásban a további szennyvízterhelések a folyóban kritikus helyzetet teremthetnek, mert a szaprobiológiai összkép már a jelenben is rosszabb, mint akár a Dunában, akár a Tiszában. A Dráva fő szennyező forrásait a vízgyűjtők és a mellékfolyók okozzák, amelyeken belül meghatározó szerepe van a Murának. Ezt értékelte tanulmányában clr. Kari Stunrll. Áttekintette mintegy 10—15 évi vizsgálat fejlődésének tükrében a FelsőDráva és a Mura vízminőségének jellemző alakulását. Megállapítása szerint, amíg a Dráva általában II. osztályú, addig a Mura III. és IV. osztályú vízminőséget mutatott az elmúlt évek során. Kezdetben vizsgálataikat csak a szokványos kémiai komponensekre terjesztették ki, azonban mintegy 5 évvel ezelőtt már bevezették az oldott foszfor és a lignin-szulfosav vizsgálatát is. Ezzel egyidejűleg a módosított Liebmann-féle osztályozási szisztémának megfelelően a hidrobiológiái értékelést is bevezették. 1973-ban jutottak el arra a pontra, hogy összegezhették a vízgyűjtő szennyező forrásait, és a Mura teljes vízgyűjtő rendszerén kialakíthatták a vízminőségvédelmi tervüket. Ennek a komplex vízminőségvédelmi regionális tervnek, amelyet 3 szakvélemény alapján állítottak össze, költsége: 2,5 milliárd shillinget tesz ki. Â terv magában foglalja a teljes vízgyűjtő hidrológiai és vízminőségvédelmi rendezését. A terv végrehajtása esetén azt a minőségjavulást várják, hogy a jelenleg III —IV. osztályú Mura minősége II —III. osztályúra javul. Az említett költségekből 1,4 milliárd schilling a kommunális, 1,1 milliárd pedig az ipari tisztítóberendezés igénye. A Dráva mellékfolyóinak vízminősége közül a Feketevíz—Pécsivíz rendszer kíván említést. Erről a témáról, a kémiai állapotot illetően Kaurek Róbert tartott összefoglaló előadást. A bakteriológiai minősítést is magában foglaló referátumot dr. Steiner József — dr. Lőczy Géza — Bunyevácz József méltatta közös tanulmányban. A Pécsivíz —Feketevíz rendszer Pécs és Szigetvár térségében keletkező tisztítatlan házi és ipari szennyvizek következtében erősen szennyezett, IV. osztályba sorolt befogadó. Tekintettel arra, hogy egész Dél-Baranya társadalmi és gazdasági fejlődését a befogadó vízminőségi állapota befolyásolja, ezért a térségre vonatkozóan a Magyar Vízügyi Szolgálat elkészítette komplex vízminőségvédelmi regionális tervét, amely hidrológiai és vízminőségvédelmi szempontból magában foglalja azokat az intézkedéseket, amelyeknek megtétele szükséges ahhoz, hogy a vízrendszer II. osztályú minőségűvé javuljon. A IV. ötéves terv során már mintegy 250 millió Ft beruházást hajtottak végre, amely a további állapotromlást megakadályozta. Azonban magához a minőségjavuláshoz még nem volt elégséges. További 1 milliárd Ft-ra becsülhető azoknak az intézkedéseknek költségkihatása, amelyet az ipari és kommunális szennyvíztisztítók üzembe helyezésétől és az ipari szennyvíztisztítás kiépítésétől lehet várni. Remélhetőleg az V. és VI. ötéves terv során, 1985-ig a terv teljesíthető lesz. f A Dráva és Mura folyók vízminőségének megóvása: — a komplex környezetvédelmi tervek végrehajtása, a jövő vízhasznosítási feladatainak megoldása miatt — nem tűr halasztást. Ma még a felszín alatti vízkészletek megóvottnak tekinthetők, yie a Mura völgyében fennáll a potenciális veszélye annak, hogy a szennyezés egy idő