Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

564 Szőcs József növelését és védelmét. Az adatok azonban azt is mutatják, hogy a lakosság és az ipar vízellátása, a környezeti szennyezés eltávolítása, a vízkárok elleni védelem, valamint a mezőgazdasági termelés feltételeinek a javítása, a vízi közlekedés biztosítása, vagyis az ágazati vízgadálkodás az élet minden megnyilvánulásával folyamatos és szoros kapcsolatban van. Ennek a kapcsolatnak a mértékét mutatja az, hogy a IV. ötéves terv vízgazdálkodási beruházási értékéből az Igazgatóság működési területén lakó minden egyes állampolgárra 3000 Ft eszmei részesedés jut. A területi ágazati vízgazdálkodás megfelelő összehangolás és a központi irányelvek szakhatósági érvényre juttatását igényli. Az Igazgatóság koordináló tevékenységét mind az ágazati, mind az ágazaton kívüli szervek nagy megértéssel fogadták. Az Igazgatóság szakhatósági irányítást a következő tevékenysége során gyakorolja: — a területi vízgazdálkodás irányelveinek, a vonatkozó szabályoknak, rendeleteknek ismertetése, érvényesítése, alkalmazásuk ellenőrzése (vízügyi felügyelet), — a területi vízgazdálkodás távlati és éves terveinek, a területi ágazati terveknek széles körű koordinációja, a Vízügyi Alap felosztásának és felhasználásának szakvéleményezése és ellenőrzése, — a felszíni és felszín alatti vízkészletek feltárása, nyilvántartása, a készletekkel való tervszerű gazdálkodás, a vizek és vízbázisok szennyezés elleni védelme, — az ágazati beruházási programok felülvizsgálata, műszaki meghatározások, szakvélemények, állásfoglalások, szakadatok kiadása, — vízjogi létesítési és üzemi engedélyek kiadása, ezek végrehajtásának ellenőrzése, — a vízkárelhárítás, váratlan vízszennyezés elleni védekezés szakirányítása, vízkárok számbavétele. A továbbiakban néhány olyan tevékenységről számolunk be, amelyekkel az Igazgatóság a fenti elveknek megfelelően segítette elő a IV. ötéves terv sikerét. a) Az elmúlt időszakban elkészült fontosabb koncepció és tanulmánytervek, amelyek az Igazgatóság keretében, vagy dolgozóinak aktív közreműködésével készültek, a következők: — Budapest környéki településgyűrű vízellátása és csatornázása, — Üjpesti mélyzóna csatornázása, — Nógrád megyei települések vízellátása és csatornázása, — Kistarcsa—Nagytarcsa —Kerepes regionális vízellátása, — A Dunakanyar vízellátása és csatornázása, — A Ráckevei-Duna vízminőségvédelmi regionális terve, — Rétság—Bánk vízellátása, — A Ráckevei-Duna-meder és -part szabályozása. A Budapest környéki településgyűrű vízellátásának és csatornázásának terve 79 község és 3 város ellátására önálló vízbázisokkal rendelkező térségi rendszerek létesítését irányozta elő. Ezek: a Dunakanyar regionális rendszer а Duna jobb és bal partján ; a délkeleti rendszer Vecsés—Monor térségében ; a Csepel-szigeti rendszer, valamint a délnyugati rendszer, Érd—Százhalombatta—Törökbálint. A csatornázási terv — elválasztó rendszerrel — az összegyűjtött szennyvizeknek a budapesti hálózatba való vezetését irányozta elő.