Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 565 A főváros és a településgyűrű (agglomeráció) ellátásához szükséges vízbázisokat a továbbiakban már csak Budapest közigazgatási területén kívül a Szentendrei sziget északi részén, főképpen azonban a Csepel-szigeten lehet feltárni. b) A tervidőszakban megkezdődött a Zagyva vízgyűjtő komplex rendezésének előkészítése. A komplex mederrendezés és tározók létesítése nemcsak a lefolyásszabályozás, árvízcsúcs-csökkenés célját fogja szolgálni, hanem jelentős vízkészletet fog biztosítani mind az ivóvíz, mind az ipar, mind a mezőgazdaság számára. A tervidőszakban 46,5 millió Ft felhasználásával a Zagyva—Tarna Vízgazdálkodási Szabályozási Rendszer első üteme valósult meg, 18 mérőállomás és a budapesti számitógépes központ felszerelésével. A próbaüzem már megkezdődött (3. ábra). A rendszer közvetlen célja: az árvízi előrejelzés és az árvízi lefolyásszabályozás, a vízkészletek optimális szétosztásának biztosítása, vízminőségi előrejelzés és vízminőség-szabályozás. E célok kielégítése érdekében a vízgyűjtőről nagyszámú megbízható és gyors információra, elsősorban hidrológiai és meteorológiai adatokra van szükség. E kiépítés első ütemében a csapadék, hó-, víztartalom, vízállás, talajnedvesség, talajfagy, léghőmérséklet, talajhőmérséklet paraméterek mérésére és távjelzésére kerül sor. A mérőállomások az adatokat a vezérlő központba továbbítják, ahol a mérőállomás-készülék (MÁK) érzékeli, tárolja, rendszerezi azokat. A mérőállomáskészülékhez telex csatlakozik, amelyen át az arra illetékeseknek egyenként, különkülön kiadja: egy bizonyos időpont mérési adatait, egy soronkfviili mérés adatait, a legutolsó méréssorozat adatait, bizonyos jellegű (pi. max. érték) adatait, valamely műtárgybeállítás adatait (4. ábra). A távjelző rendszer első tanulmányát a VITUKI készítette. Ennek továbbfejlesztését, a végső koncepciót, valamint az előrejelző modellt és a kiviteli terveket a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság készítette el. A vezérlő rendszert a Budapesti Műszaki Egyetem Műszer és Méréstechnikai Tanszéke tervezte és készítette. Az első ütem működésének eredményeképp átlagosan 40 óra időelőnyű víztömeg és vízhozamcsúcs előrejelzésére lehet számítani. Az árvízcsúcs megjelenésére az olvadás, vagy jelentékeny csapadék megindulásától Pásztónál 6 óra, Hatvannál és Kálnál 12 óra, Jászberénynél 24 óra eltelte után számíthatunk. c) Az Igazgatóság vízmérleg alapján kimunkált vízkészlet-gazdálkodási helyzete az alábbiak szerint értékelhető : Kisvízfolyások augusztusi 80%-os tartósságú vízkészletét — néhány nem jelentős helytől eltekintve — már kimeríti a jelenlegi vízfogyasztás. Ezért augusztus hónapra már egyáltalában nem adható a többi hónapra bizonyos esetekben még engedélyezhető újabb vízhasználat. A mezőgazdasági vízhasználatnál ez a megszorító kikötés általában elviselhető. Szabad vízkészlet a Dunában még rendelkezésre áll. A talajvíz általában leterhelt. Szabad vízkészlet csak a partszűrésű területeken mutatható ki. A mélységi víz már teljes mértékben igénybe van véve. További felhasználásra a karsztvíz esetében van lehetőség. A tervidőszak folyamán a tározott vízkészlet-növekedés igen jelentős: 1970-ben az Igazgatóság területén 24 tározó volt, 10,2 millió ni

3, 1975-ben 50 tározó működött, 19,6 millió m

3 bruttó tározási kapacitással. Az Észak-Nódrádi Regionális Vízmű II. üteme keretében megvalósított vízellátás-fejlesztés a Komra-völgyi tározó megépítésével vált lehetségessé. Az Igazgatóság területén a lakossági és ipari koncentráció következtében a területi vízigények már ma is igen nagyon és folyamatosan növekednek. Ezért az