Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Sáfián János: Hajdúhátsági többcélú vízgazdálkodási rendszer öntözőtelepeinek kialakítása

Hajdúhátsági öntözőtelepek kialakítása 551 is kihatással lenne. Azt egyértelműen meg lehet állapítani, hogy szabályos nagyüzemi táblák, utakkal, betonútokkal, csatornákkal, vezetékekkel stb. beépítésre mindenképpen kedvezőbbek, mint egy kompromisszumos területrendezés eredményeként létrejött állapot rögzítése. A vízrendezéssel kapcsolatban annyit kell megállapítani, hogy üzemi lecsapoló csatornák a vízgazdálkodási rendszer hatásterületének csak kis részén épültek. Szükségességük fokozódni fog a területfejlesztés eredményeként megváltozott igények miatt. Azonban ezeknek is illeszkedni kell a rendszerbe. 4. A Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer öntözésfejlesztése A HTVR domborzati, talajtani adottsága bizonyos fokig az öntözési módot és a lehetőségét megszabja. A ma lehetőségeit alapul véve jellemzően az esőztető öntözést és lényegesen kisebb mértékben a mélybarázdás felületi öntözési módot lehet figyelembe venni. Nincs kizárva kisnyomású gépesített felületi öntözési mód alkalmazása sem (Körös 200). A továbbiakban kizárólag az esőztető öntözést biztosító öntözőtelepek kialakításával foglalkozunk, és vizsgálódásaink célja az, hogy az eddigi gyakorlatnál racionálisabb öntözőtelepi kialakítási formát tudjunk a szóban forgó területen belül javasolni. Célunk, hogy a költséges, bonyolult megoldások készítését már a tervezés előtt kiszűrjük. Az elvárások megfogalmazásánál fontos szempont volt, hogy az öntözőtelep a nagyüzemi igényeknek megfeleljen, és a megvalósítással kapcsolatos feladatok — előkészítés, tervezés, kivitel — lehetőleg egyszerűsödjenek. A felsorolt célok elérése érdekében részletesen kellett elemezni az öntözőtelep főbb költségviselő létesítményeit, a tartalékok feltárása érdekében. a) Csőhálózat A félstabil öntözőtelepek legjelentősebb költségtényezőjű vízszállító eleme a csőhálózat. A 2. ábra I. és II. része szemléletesen mutatja a nyomásközpont elhelyezésétől és az öntözőtelep nagyságától függő azbesztcement nyomócső mennyiségét t/ha és költségigény-változást Ft/ha értékben. Az ábrával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az a ábrarészen látható 11 — 18 jelzésű öntözőtelepek mellékvezeté-< 2. ábra. I. és II. rész az öntözőtelepek: a = kialakítási formák, b = anyagfelhasználási diagramok (azbesztcementcső t/ha-ban), с = költségdiagramok (azbesztcementcső Ft/ha-ban, 1976. évi árszinten) Рис. 2. Оросительные системы I и II: а = конфигурационные формы, б

= диаграммы использования материалов (азбо цементных труб в тоннах на гектар) ц= диаграммы затрат (азбоцемешпные трубы в Форинтах на гектар, уровень цен: 1967) Bild 2. Teile I. und II. Bewässerungsanlagen : a = Gestaltlingsformen, b = Diagramme, des Materialverbrauchs (Asbestzementrohr in to/ha), с = Kostendiagramme (Asbestzementrohr in Forint/ha, Preisniveau 1976