Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
4. füzet - Csuka József: Vízgazdálkodás és a gazdasági fejlettség közötti összefüggések feltárása
Vízgazdálkodás és a gazdasági fejlettség 527 jövedelememelkedést kell összemérni a vízgazdálkodás és a termelés lekötött alapjainak arányával. A szuboptimum az az arány lesz, amelynél maximális a termelőberuházások hatékonysága. A gazdasági elemzésnek tehát ki kell terjednie a vízgazdálkodási infrastruktúrán felépülő termelés fő ökonómiai tényezőire is. Az optimális vízgazdálkodási infrastruktúra méretezésére tehát ™ = f(ÄL>) di, T{2*,) függvénykapcsolat alkalmazható, ahol diV — a nemzeti jövedelem növekménye a termelőágazatokban történő I, beruházás következtében, dI, — a termelőágazatban eszközölt beruházásnövekmény, 1, — а termelőágazatok eszközállományának értéke (lekötött nemzeti vagyon)' I v — a vízgazdálkodási infrastrukturális ágazatban lekötött eszközállomány (nemzeti vagyon). A fenti képletben szereplő függvénykapcsolat a termelőágazatokban eszközölt beruházások hatékonyságát fejezi ki a termelő és a vízgazdálkodási infrastruktúra ágazataiban lekötött nemzeti vagyon arányának függvényében. Ezt a függvényt a 7. ábra mutatja be. A 7. ábra alapján a maximális hatékonysághoz tartozó termelő és vízgazdálkodási infrastruktúra arányra kell törekedni. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a dN nemzeti jövedelem előállításához felhasznált termelési költségek a görbe Op pontjában lesznek minimálisak. Mivel a fenti vizsgálat optimális termelő és infrastruktúra állományarányt ad, ez azt jelenti, hogy a termelőberuházások és infrastrukturális beruházások egyidejű arányos fejlesztése indokolt. Sok esetben azonban az infrastrukturális és termelőágazatok nem növelhetők egyidejűleg arányosan. Ekkor olyan fejlesztési sorrendet kell kidolgozni, amely egy következő magasabb termelési szintet minimális többletköltséggel és legrövidebb idő alatt tesz lehetővé. Az 5. ábra alapján látható, hogy а С pontba AAjBBoC úton, de az ABJBCJC úton is el lehet jutni. Az első sorrend infrastrukturális többletkapacitás melletti fejlesztés, a második sorrend infrastrukturális kapacitáshiány mellett történő fejlesztésre utal. A két változat közül — elsősorban a dinamikusan fejlődő országok esetében 7. ábra. A termelöberuházás maximális hatékonyságához tartozó infrastrukturális és termelőberuházás aránya Рис. 7. Соотношение инфраструктурных и производственных капиталовложений при максимальной эффективности производственной инвестиции Figure 7. Proportion des investissements d'infrastructure et de production appartenant au rendement maximal de l'investissement de production 3*
