Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Csuka József: Vízgazdálkodás és a gazdasági fejlettség közötti összefüggések feltárása

528 Csuka József az infrastrukturális többletkapacitás melletti fejlesztés indokoltabb. Ekkor a termelés költségei alacsonyabb szinten tarthatók és az infrastruktúra területi fejlesztésével a területfejlesztési politika jobban érvényesíthető. Л kisebb termelési költség ugyanis kedvezőbb termelési feltételt jelent, és ez a termelőberuházásokra vonzó hatást gyakorol. Gazdaságilag elmaradott területek esetében természetesen a fejlődés más feltételeit is mérlegelni kell, mert önmagában az infrastruktúra nem idéz elő gazdasági növekedést. A gazdaságilag stagnáló és lassan fejlődő országokban és területeken az infrastruktúra azonban nagyon sokat tehet a növekedés előmozdítására, míg a gyorsan fejlődő országokban az infrastrukturális hiány, elmaradás behozása jelent sürgető problémát. Az infrastruktúra és így a vízgazdálkodás fejlesztését szolgáló eszközök tekintetében is a piac nem biztosítja az erőforrások optimális elosztását. Azt politikai döntési rendszereknek kell kielégíteniük, részben pótolniuk. Ez pedig feltételezi a tervezés valamilyen formáját. A nagytávlatú tervezés szükségessége a hosszú megvalósítási időből, illetve a létesítmények hosszú élettartamából következik. A hoszszú, közép és rövid távú tervezés rendszerében — hosszabb időre előre kirajzolódnak a társadalmi, gazdasági folyamatok hatására a vízgazdálkodás tevékenységrendszerének fő tendenciái, — középtávon határozhatók meg a gazdasági fejlődéssel végbemenő struktúraátalakulás folyamatainak lényeges elemei, • — rövid távon pedig az operatív irányítás komplex rendszere alakítható ki. Az erőforrások szűkösségére tekintettel különösen fontos, hogy az infrastruktúra minden lényeges elemére komplex, távlati fejlesztési koncepciók álljanak rendelkezésre, amelyeknek nemcsak a belső összefüggései, hanem a népzgazdaság egészéhez fűződő külső kapcsolatai is tisztázottak. Ezek alapozzák meg egyfelől a részterületek igényeit összehangoló fejlesztési preferenciákat, másfelől e fejlesztési koncepciók biztosítják, hogy a rövidebb távú fejlesztési feladatok a távlati, stratégiai célok megvalósítását is szolgálják. A tervezési rendszer keretében fokozottabban szükséges foglalkozni a regionáis fervezéssel, a területfejlesztés vízgazdálkodási kérdéseivel. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a területfejlesztés alapja a gazdaságfejlesztési koncepció, amely a társadalmi, gazdasági fejlődés általános törvényszerűségein alapul, de a területfejlesztésnek önálló arculata is van. Ez elsősorban abban jelentkezik, hogy nem lehet az egyes termelési ágak területi elrendezésének leghatékonyabb változatát — mint ahogy az eddigiek is rámutatnak — önállósult módon megközelíteni, hanem a gazdaság, a természeti tényezők, a vízgazdálkodási infrastruktúra adott térbeli struktúrájához igazodóan lehet csak kialakítani, amelyek megváltoztatásának korlátai vannak. A természetes vízkészletek mennyiségi és minőségi jellemzői is olyan tényezőknek tekinthetők, amelyek megváltoztatása során nem rendelkezünk teljes szabadságfokkal. A gazdasági, társadalmi fejlődésből adódó igények és a mindenkori feltételekhez igazodó megoldások, a több célú hasznosítási lehetőségek összehangolása szükségessé teszi a népgazdasági ágazatok és a vízgazdálkodás tervezésének folyamatos, operatív kapcsolatát, amelyet a vízgyűjtő területre kiterjedő tervezés hoz létre. így kialakított tervezési rendszerrel biztosítható a rövid és hosszabb távú fejlesztési feladatok optimális megoldása.