Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
4. füzet - Csuka József: Vízgazdálkodás és a gazdasági fejlettség közötti összefüggések feltárása
526 Csuka József d) A beruházások telepítésére vonatkozó következtetések A beruházások telepítésére vonatkozóan ez azt jelenti, hogy ha az m í y- értéke az adott ágazat — körzet párosításában nagyobb 1-nél, akkor a körzeti és ágazati beruházás gazdaságossági színvonal hatásán túlmenően, egy olyan tényező is szerepel, amely pozitív irányban befolyásolja az ebben a körzetben és ebben az ágazatban történő beruházások gazdaságossági színvonalát. Ha az nijj értéke kisebb 1-nél, akkor az adott vízgazdálkodási egységágazatpárosítás az átlagosnál kevésbé felel meg a szóban forgó ágazat termelési környezet iránti igényeinek, és ekkor a termelési környezet rontja a beruházás gazdaságossági színvonalát. Ha az eredmény-ráfordítás közötti összefüggést a 6. ábrán feltüntetett módon ábrázoljuk és az a nagyságú szög a népgazdaság átlagos gazdaságossági színvonalát jellemzi, akkor a szög szárával párhuzamos érintők közötti AB szakaszon az átlagosnál kedvezőbb beruházások helyezkednek el. Ezen a szakaszon kívül, az OA szakaszon azok a beruházások találhatók, amelyeknél a termelési 6. ábra. Eredmény és ráfordítás kapcsolata környezethez képest túlságosan Рис. 6. Отношение эффекта к затратам alacsony a termelés volumene, az Figure 6. Relation entre le résultat (1 ) et les infrastrukturális beruházások nyújdépenses (2) totta lehetőségek nincsenek kihasználva. A В ponton felüli beruházások esetén az erőfeszítés eredményességét rontja, hogy a termelés volumene már túlhaladta a termelési környezet nyújtotta feltételeket, illetve a termelési környezet elmaradottsága az oka a két tényező közötti összhangnak. A termelési környezetet a vízgazdálkodási infrastruktúrán kívül természetesen számos egyéb tényező is befolyásolja. A statisztikai vizsgálat közvetlenül tehát nem nyújt injormációt a vízgazdálkodás fejlesztésének mértékére, de a termelési és infrastrukturális beruházások egyensúlyát, illetve egyensúlytalanságát a vizsgálat, vízgazdálkodási egységenként és termelő ágazatonként, kimutatja. Ez alapján a fejlesztés fő területei kijelölhetők és a vízgazdákodásra vonatkozó szuboptimumra vonatkozó részletesebb vizsgálat folytatható. 4. Az optimális vízgazdálkodási infrastruktúra méretezése Láttuk, hogy a termelési szintnek megfelelő infrastruktúra-arány hatására a termelési költségek csökkennek, amely a termelőberuházások hatékonyságának növekedésében is kifejezésre jut. Ennek számszerűsítése érdekében a vízgazdálkodási infrastruktúra-állomány (lekötött gazdasági erőforrások) és a termelés költségének tényleges arányát, valamint a termelés hatékonyságának tényleges szintjét kell ismerni. Ez azt jelenti, hogy a termelő beruházások által elérhető nemzeti
