Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Csuka József: Vízgazdálkodás és a gazdasági fejlettség közötti összefüggések feltárása

Vízgazdálkodás és a gazdasági fejlettség 525 ebből az összefüggésből, valamint az elemszámok és értékösszeg mátrixából következik, hogy m 2 Ту =z„ m J Ж'" azaz az Y=f feltétel melletti (X, Y, Z) valószínűségi változókra vett mintaelemek átlaga (tulajdonképpen a /-edik gazdasági ágazat beruházási hányadosának átlagértéke). ÈT

t

j J= 1 -7 — 2

rij i=1 azaz az X=i feltétel melletti (X, Y, Z) valószínűségi változóra vett mintaelem értékének átlaga (tulajdonképpen az í-edik, vízgazdálkodási egységen végrehajtott beruházások átlagos hatékonysága). m n 2 2 Tij bbfci—-z m n 2 2 Гц i=i

v=i a teljes N elemű minta átlaga. (Az összes vizsgált beruházás népgazdaság egészére vonatkozó átlagos hatékonysága.) E megállapítások alapján Z

t

J értéke az átlagok segítségével f Jrï formában fejezhető ki. Amennyiben a tapasztalatokon alapuló (empirikus) adatokból kapott Z,y, valamint az (X, Y) és a Z valószínűségi változókat függetlennek feltételezhető becslése Zy — sztochasztikus értelemben — eltér egymástól, azt jelenti, hogy az (X, Y) és a Z valószínűségi változók nem függetlenek egymástól. A valószínűségi változók függőségének mértéke az zu mij=— za hányadossal fejezhető ki. Ha m

i

y> 1, akkor az (íj) indexpárosítás pozitív — növelő hatással van a Z valószínűségi változó, azaz a hatékonyság értékére. Ha 1, akkor az (íj) indexpárosítás csökkenthető hatással van a Z valószínűségi változó értékére. 3 Vízügyi Közlemények