Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Nem permanens vízmozgás vízellátó-hálózatokban 481 egy 8 méterrel a légköri nyomás alá csökken és az illető csőszelvénynél a hossz-szelvény egy vízszintes vagy emelkedő egyenes, vagy pedig felülről nézve homorú [6]. Közbenső magas ponton nem alakulhat ki kererékáramlás, ott a nyomás a páranyomásig sülylyed, űr képződik, az áramlás megszakad. Elszakad a hossz-szelvény alakjától függetlenül akkor is, ha a kényszermozgású zárószerkezettel elszakítjuk! Mindhárom fajta nem permanens áramlás hálózatban is felléphet. Minden nem permanens üzemállapot átmenet két permanens üzemállapot között, beleértve a permanens nyugalmi állapotot is. Számpéldánkban a nyomásmagasság-értékeket — a szemléltetés érdekében vízszintes terepet feltételezve — a csőtengely magasságában fektetett hasonlítósíkra vonatkoztatjuk. A nem permanens áramlás során fellépő maximális és minimális nyomások értékelésénél figyelembe kell venni mindkét, a kezdő és az állandósult permanens állapot üzemi nyomását. Ezt szemlélteti számpéldánk 4. ábrája is. A fővezeték fogadómedencébe torkollik, számottevő közbenső vízvétel a csőből nincs. Ezzel szemben a hálózat csomópontjait fogyasztás terheli. Permanens üzemben egy kommunális ivóvízhálózat csomóponti fogyasztása szabályozott, tehát mindaddig független a hálózati nyomástól, ameddig nincs nyomáshiány. Egy háztartási kifolyó ugyanis csak annyi ideig marad nyitva, ameddig a szükséges vízmennyiséget szolgáltatta, ha kisebb, a nyomás hosszabb, ha nagyobb, a nyomás rövidebb ideig tart. Egy csomópontról ellátott kifolyók összességét tekintve, ez egy adott vízigényre beálló mennyiségszabályozás. Egy megfelelő [3] légüsttel védett hálózat csomópontjain lényeges nyomáshiánnyal nem kell számolni, így feltételezhető, hogy a kifutás viszonylag kis és lassú nyomásingadozásai alatt a fogyasztás nem változik. Ezzel szemben a rugalmas nyomáslengés jelentős mérvű, sőt a csomópontoknál vákuum is keletkezhet. Nyomáslengésnél a nyomással együtt a csomóponti fogyasztás is ingadozik. Fővezetéken a lengésvédelem két módja használatos. Általában megengedjük a vízszálszakadást a közbenső magaspontokon, azonban két magaspont között felszerelt csppantyúval meggátoljuk a vízütést, a keletkezett űrt csak lassan engedjük ismét feltöltődni. Ezt a lengésvédelmet szakaszolásnak nevezzük. A vízszálszakadást csak energiatárolóval, lengésvédelmi légüsltel [3], illetve állócsővel kerülhetjük el, ez a védelem másik módja. Hálózaton szakaszolás csak a főnyomócső városon kívüli részen alkalmazható. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy sík terepen épült város hálózatában a szivattyútelep hirtelen leállása után általában vízütés nem keletkezik és a rugalmas nyomáslengés csúcsértéke kisebb, mint egy a főnyomócsőhöz hasonló méretű, önálló fővezetéken. A hálózat ugyanis a nyomáslengést részben „elnyeli". Ennek két oka van, egyrészt a csomópontoknál a mértékadó csőkeresztmetszet bővül, továbbá csökkenti a nyomáslengés mértékét a fogyasztás is. Számos városi hálózatunk van üzemben lengésvédelem nélkül. Ennek ellenére sem zárható ki teljes biztonsággal a bővítésnél vagy új hálózaton a vízütés vagy veszélyes lengéscsúcs. A gépi számítás feladata ennek a kockázatnak csökkentése, majd kiküszöbölése. Annak megállapítására, hogy szükséges-e lengésvédelem, a rugalmas nyomáslengést vizsgáljuk. Ha pedig a lengésvédelmi légüst alkalmazását tartjuk szükségesnek, a kifutás számításával határozzuk meg a légüst méretét [3]. A kifutást és nyomáslengést a szakkönyvek [1] külön fejezetben tárgyalják, nyitva hagyva azt a kérdést, hogy lehet adott esetben eldönteni a Г= (s) с — hullámsebesség (m/s) Jr 1 HT. S3S5 ! 1. ábra. Nagy víztartó medence összekötése állócsövet Fig. 1. Raccordement d'un réservoir à eau avec un tuyau, à disposition verticale Bild 1. Verbindung eines großen Wasser behälters mit einem Vertikalrohr 11 Vízügyi Közlemények