Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság 433 2. ábra. A Pinka-Strém szabályozása Fig. 2. Regulation of the Pinka-Strém Creek Bild 2. Regulierung des Pinka-Strcm Baches A Pinka és Strém vízfolyások vízgyűjtője nagyrészt Ausztria területén van. A vízfolyások szabályozásához döntő érv fűződött, mert gyakoriak voltak a kiöntések, s ennek következtében a mezőgazdasági károk; ugyanakkor lakott településeket is veszélyeztettek mind az osztrák, mind a magyar torkolati szakaszon. Nemzetközi együttműködés keretében a Pinka és a Strém vízfolyások országhatárképző szakaszain csak fenntartási munkákra került sor, ami a meder stabilizálásából és a vízvezető képesség állandósításából állt. Mindkét vízfolyás az országhatáron, hordalékkúpján halad, az árvíz levonulása pedig a két vízfolyás között a völgyfenéken van, ahová két osztrák falu is betelepült. A települések köré körtöltés épiilt úgy, hogy az anyagnyerő helyet árapasztó csatornaként alakították ki egyenként 75 m

3/s vízvezető képességre. A kiépítési vízhozamokat a Strém esetében 95, a Pinkánál 120 m

3/s-ban állapították meg. A magyar torkolati szakaszon a kiépítés mértéke 150 m

3/s, ami kb. a 10—12 évenként előforduló árvízi hozamoknak felel meg. Az árapasztók kiépítése azonos méretre azért volt lehetséges, mert a két vízfolyás árhullámai között időeltolódás van. A kiépítettségi mértéknél nagyobb árvizek ellen mind osztrák, mind magyar területen csak a településeket védték. A nemzetközileg közös kiviteli munkákra az osztrák állam 30 millió Schillinget, a magyar állam 32 millió forintot fordított. — A helyi jelentőségű közcélú vízfolyások az Igazgatóság területén működő 6 vízrendezési társulat kezelésében vannak. Összes hosszuk 2887 km. A társulatok az 1960-as évek elejétől végzik a vízfolyások jó karba helyezését. А /V. ötéves lervidő8 Vízügyi Közlemények