Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

434 Gaál Ferenc szakban 190 millió forint ráfordítással mintegy 500 km kis vízfolyást rendeztek, és biztosították az üzemi vízrendezések részére a befogadók megfelelő állapotát. Tevékenységük hatására a tervidőszak végére a helyi jelentőségű vízfolyások rendezettségi foka 60%. — Az üzemi vízrendezések fogalomkörébe tartozónak tekintik a belterületek csapadékvíz-elvezetését, valamint a mezőgazdasági területek felszíni vízrendezését, ill. a talajjavítással, komplex meliorációval összefüggő felszíni vízelvezetést és talajcsövezést. Előbbit a tanácsok, utóbbit a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdőgazdaságok finanszírozzák, részben állami támogatás igénybevételével. A felszíni vízelvezető rendszer hossza több 10 000 km, és a lerakott talajcsövezés hossza több 1000 km. A komplex meliorációs beavatkozások nagy területeken, elsősorban a rossz vízgazdálkodású talajjal bíró Őrség—Hetés— Göcsej tájegységen történtek. A IV. ötéves tervidőszakban mintegy 300 millió forint ráfordítással valósultak meg azok a vízrendezések, amelyből egyharmad a belterületi csapadékelvezetésekre jut. Az ismertetett adatok mind a hegy- és dombvidéki, mind a síkvidéki vízrendezést tartalmazzák. Döntő súlya van a dombvidéki vízrendezésnek. A síkvidéki vízrendezés a 6. sz. kisbalatoni belvízrendszerre korlátozódik, ahol a fő vízrendezési feladatok és a láp hasznosítása már korábbi időszakban megtörtént. A vízrendezések hatására a mezőgazdasági termelés feltételei nagymértékben javultak. Megoldatlan probléma azonban mind a mai napig a karbantartás kérdése. A kézi munkaerő folytonos csökkenése egyre sürgetőbbé teszi a gépi fenntartás szükségességét. Ezért a következő tervidőszak egyik súlyponti kérdésének kell tekinteni a fenntartás megoldását. c) Folyamszabályozás Az Igazgatóság területén a Mura és a Rába minősül folyamnak. Előbbi országhatárt képez Jugoszláviával, 48 km hosszon. A Rába Sárvártól az osztrák határ keresztezéséig 128 km hosszon szeli át az Igazgatóság területét. Összefüggő folyószabályozás mind ez ideig egyiken sem volt. Az elmúlt időszakban helyi jellegű beavatkozások az elfajult mederszakaszokon voltak, elsősorban közlekedési létesítmények védelme érdekében, mintegy 25 millió Ft ráfordítással. 2. Mezőgazdasági vízhasznosítás a) Öntözés Mivel a területen az évi csapadék 700 mm-t meghaladja, a mezőgazdasági termelés szempontjából elsősorban csapadékpótló öntözésre van szükség. Az öntözésre berendezett terület 14 000 lia, de az 91 öntözőtelepen oszlik meg. Öntöző főműből kapja a vízellátást 5000 ha, a többi pedig termelői vízkivétellel történik. A IV. ötéves tervidőszakban nagyobb mértékű fejlesztés nem volt, a meglevő öntözőtelepek kihasználása 70%-os, ami meghaladja az országos átlagot. b) Víztározók A terület dombos volta a völgyzáró gátas tározók kialakítására kedvező lehetőséget biztosít, mégis kevés tározó megépüléséről lehet csak beszélni. Egyelőre nem jelentkezett olyan vízhiány, ami a tározók építését sürgetővé tette. A meglevő 6