Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Dávid László-Duckstein, Lucien: Vízgyűjtő fejlesztési alternatívák értékelése költésg-hatékonyság elemzéssel

358 Dávid L,. és Duckstein L. A víz egész évben átvezethető a Dunából gravitációs csatorna segítségével a síkvidéki területeken és szivattyús tározórendszerrel a Börzsönyben, a Cserhátban és a Mátrában. A rendszer alapvetően a hasznosítható vízkészleteket kívánja növelni, az ismételt felhasználás jelentősége viszonylag csekély. A vízhiány valószínűsége kicsi. A tározás fajlagos energiaigénye a szivattyús tározórendszer folytán magas, de ennek az energiának nagy része visszanyerhető (energiatermelés) és hasznosítható (gravitációs vízszolgáltatás). II. rendszer — Szivattyús tározórendszer a terület északkeleti részén. A Sátoros és a Bükk hegység területén fekvő dombvidéki szivattyús rendszer a Tiszából látható el vízzel. A rendszer alapvetően szintén a hasznosítható vízkészleteket kívánja növelni, de a természetes vízkészletek csak 4—5 hónapig állnak rendelkezésre évente. A Tisza vízgyűjtő teljes rendelkezésre álló vízkészletét hasznosítja lényegében a rendszer, de nincs kihasználva a teljes rendelkezésre álló tározókapacitás. III. rendszer — Síkvidéki tározórendszer. Ez a rendszer a terület síkvidéki részén alakítható ki, elsősorban a meglevő vízgazdálkodási rendszer területén. A Tisza vizét hasznosító rendszer sekély, síkvidéki tározókból áll, amelyek általában 2—4 m mélységűek. így mindössze 5,5 km

3-nyi térfogat hasznosítható tározóként. Ez a kapacitás csak mintegy 10 km

3/év vízkészlet szabályozására elegendő. Ezért az ismételt vízfelhasználás jelentősége nagy. IV. rendszer — Hegyvidéki tározórendszer a Tisza-völgy felső részén. Ez a rendszer az ország területén kívül fekszik. A Tisza-völgy vízkészleteit gravitációsan szabályozza és hasznosítja. A nemzetközi együttműködés keretében rendelkezésre álló tározókapacitás teljes mértékben kihasználja. A tározás hatékonysága nagyon jó. Az ismételt vízfelhasználásra nagy szükség van. A tározás nem igényel energiát. Nagyon kevés energia szükséges a nagy távolságú vízszállításhoz. A vízszolgáltatás és az ismételt hasznosítás energiaigénye viszont elég magas. A rendszer a lefolyásszabályozással összefüggő árvízmentesítés szempontjából előnyös. Nagyon jónak minősíthető vízminőségi, jónak környezetépítési szempontból. Megvalósítása hatékony nemzetközi együttműködést igényel. V. rendszer — Felszín alatti tározórendszer. A rendszer alapvetően a terület síkvidéki részén, elsősorban a keleti vidéken alakítható ki. A Tisza vizét hasznosítja és felszín alatti tározóterekből állítható elő a vízkészletek tározásához szükséges térfogat. E lehetőségek azonban korlátozottak és így az ismételt vízfelhasználás jelentősége igen nagy. A felszín alatti víz minősége kiváló. Az ismételt vízfelhasználás energiaigénye meglehetősen nagy. Energiatermelésre a rendszernek gyakorlatilag nincs lehetősége. A vízhiány valószínűsége magas. A javasolt rendszerekben a hangsúly a hasznosítható vízkészletek növelésére, illetve az ismételt vízfelhasználásra került. A víz szállítása és szétosztása a rendszeren belül alrendszerek segítségével valósítható meg. Ezek jelentős részét a már ma is meglevő rendszerek alkotják. Végső kidolgozásuk részletesebb vizsgálatok során | valósítható meg. 7. A rendszer jellemzőinek rendezése a kritériumok szerint Az elző fejezetben ismertetett rendszerjellemzőket a 4. fejezetben bemutatott kritériumok szerint а /V. táblázatban rendeztük. Ebben a költségeket és a veszteségeket egy kritérium foglalja össze, az összes várható költség. A költségadatok