Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Dávid László-Duckstein, Lucien: Vízgyűjtő fejlesztési alternatívák értékelése költésg-hatékonyság elemzéssel

Vízgyűjtő fejlesztési alternatívák 359 /V. táblázat A rendszerjellemzők rendezése a kritériumok szerint Sorszám Kritérium Alternatív rendszer Sorszám Kritérium I II Ш IV V 1. ;3 a,;2 3 Építés és üzemelés ^ ° "l. Э várható veszteség ^ S összesen > -л 's 83.5 16,1 99.6 66,0 19,7 85,7 54.0 47.1 101,1 62,4 32,7 95,1 47,0 54,8 101,8 2. Vízhiány-valószínűség 4 19 50 50 50 3. Vízminőség nagyon jó jó rossz nagyon jó kielégítő 4. Energia-üjrafelhasználási tényező 0,7 0,5 0,01 0,1 0,01 S. Üdülés nagyon jó jó kielégítő rossz rossz в. Árvízmentesítés %' s<5 CD kiváló kielégítő kiváló rossz s<5 CD (0,5) (1.5) (0,5) (2) 7. Föld- és erdőhasználat (1000 ha) 90 80 80 60 70 8. Munkaerő hatás nagyon jó nagyon jó jó kielégítő kielégítő 9. Környezetépítés nagyon jó Jó rossz iá kielégítő 10. Nemzetközi együttműködés nagyon könnyű kissé nehéz kissé könnyű nehéz nehéz 11. Fejlesztési lehetőség nagyon jó jó kielégítő rossz kielégítő 12. Érzékenység nem nem nagyon érzékeny nagyon érzékeny érzékeny érzékeny érzékeny a III. táblázatból származnak, míg a veszteségadatokat a II. és III. táblázat alapján számoltuk. Az adatok rámutatnak a költségek és a veszteségek felcserélési lehetőségére. Az alternatív rendszerek rangsorolása végeredményben a IV. táblázatban felsorolt 12 kritérium alapján lehetséges. 15. Alternatív rendszerek összehasonlítása A IV. táblázat adatai alapján, az alternatív rendszerek rangsorolására és az alternatívák közötti választásra két módszert alkalmazunk. Az elsőt, az alternatívák összehasonlítását, a kritériumok lexikografikus rangsorolása alapján az V. táblázat mutatja be. Ez a módszer a kritériumok szubjektív rangsorolását és az alternatívák kritériumonkénti sorolását foglalja magába. Segítségével megállapíthatjuk, hogy az öt rendszer közül négy esetén nem könnyű a választás, mivel a kritériumok összességét tekintve majd mindegyik rendelkezik kedvező és nem kedvező helyezéssel. Az V. rendszer — úgy tűnik — nem megfelelő, mivel alapvetően gyenge a költségekkel és a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos első két kritérium, valamint több egyéb kritérium szempontjából. E módszer alapján a döntés objektivitása tovább nem fokozható. Ezért egy kifejezőbb módszert a több-kritériumi algoritmust, az ELECTRE-t (értékelés és választás a valóságnak megfelelően) is alkalmaztuk (Benayoun et al., 1972). Alkalmazását egyszerűsége és az a tény indokolja, hogy hasznossága már sok esetben bebizonyosodott (Roy, 1971,1972). A módszert alkalmazásán keresztül ismertetjük. A kritériumok és az alternatív rendszerek jellemzőit szemlélve a IV. táblázatban látható, hogy egyik alternatív rendszer sem jobb egyértelműen az összes többi-