Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Szabó Elek-Somody Imre: Kisvízfolyások vízerőkészletének hasznosítási lehetőségei Magyarországon

A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság 275 — A vízrendezéshez kapcsolható környezetfejlesztési szempontokat is figyelembe velLiik a tervezési és kiviteli munkáknál egyaránt. A IV. ötéves terv folyamán két nagyobb belvízrendszer fejlesztése fejeződött be és egy rendszerben indult meg a beruházási munka. Ezek rövid ismertetésével szeretném bemutatni az előzőekben megadott fejlesztési koncepciók megvalósítása során nyert tapasztalatokat. Királyéri belvízrendszer fejlesztése A Királyéri belvízrendszert eredetileg a Hortobágy belvízrendszer öblözeteként építették, és az öblözetben összegyülekezett belvizek a Hortobágy főgyűjtő útján kizárólag gravitációsan folytak le. Az öblözet kiépítettsége is igen alacsony volt — mindössze 21 1/s-km

2. Súlyosbította a helyzetet, hogy a Hortobágy— Berettyó árvízkapu lezárása esetén a Hortobágy főgyűjtő útján a belvízlevezetés csak igen vontatottan volt biztosítható. Az öblözet fejlesztése mellett ezért célunk az volt, hogy a lefolyó vízmennyiség a hortobágyi belvízrendszertől függetlenül kerüljön levezetésre, amikor is az egész Hortobágy térség belvízi helyzetében jelentős javulás következik be. Ezen alapelv figyelembevételével született az a megoldás, hogy két szivattyútelep és egy szivattyúállás építésével összesen 7 m

3/s vízmennyiség motorikusán, 1,3 m

3/s vízmennyiség pedig gravitációsan, a rendszer területén megépült Nyugati főcsatornába kerüljön. A Nyugati főcsatornába került belvizek a terv szerint a főcsatornára települi halastavakba kerültek volna. így a vízhasznosítási meglevő főművek felhasználásával a leggazdaságosabb kivitelt sikerült biztosítani. Az 1968. VIL hóban indult munka 1973. VI. hóban fejeződött be. A 29,2 millió Ft beruházási költséggel 41 175 ha vízgyűjtő területen 211/s-km

2 fajlagos vízmenynyiségről 48 1/s-km

2 értékre növekedett a rendszer kiépítettsége. Az időközben bekövetkezett részletes belvíz vizsgálati eredmények azonban kimutatták a belvizek rossz minőségét, mely kétségessé tette a belvizek halastavakban történő rendszeres elhelyezését. Ezért a gazdaságosnak ígérkező fejlesztés eredménye kétségessé vált. Az Igazgatóság a megoldás érdekében 1975-ben megkezdte a Füred—Kócsi tározó kiviteli munkáit, melynek létesítésével csúcsidőszakban 650 ha-nyi területen 5,4 millió m

3 belvíz elhelyezése biztosítható. A tározó egyben a Hortobágyi Nemzeti Park igényeit is kielégíti, mivel a Füred—Kócsi mocsarak madárvilágának fejlődése érdekében a Hortobágyi Nemzeti Park állandó, mintegy 50—60 cm vízmélységet kért a területre. így műszaki megoldás melleit egy fontos természetvédelmi érdeket is kielégítettünk. Hamvas-belvízrendszer fejlesztése A 250 kin

2 vízgyűjtőn kiépült Hamvas belvízöblözet fejlesztés előtti kiépítettsége mindössze 12 1/s-km

2 volt. A területen levő öntözések is szükségessé tették az öblözet fejlesztését. Az öblözet — kisebb mértékben már a fejlesztés előtt is — egy-egy összekötő csatorna útján kapcsolatban volt a Sárréti és Alsójuliaki öblözettel. A belvízi helyzettől függően kisebb vízátvezetések már ebben az időszakban is történtek egyik öblözetből a másikba. A fejlesztési terv elkészítésénél egyik szempont az volt, hogy — amennyiben lehetséges — a három öblözet fejlesztését együtt oldjuk meg. A Hamvas belvíz-