Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Szabó Elek-Somody Imre: Kisvízfolyások vízerőkészletének hasznosítási lehetőségei Magyarországon

276 Papp Ferenc öblözet területén sikerült Kuba és Tetétlen községek határában olyan kedvező tározási lehetőséget teremteni, amely gazdaságosan megvalósítható volt, és csúcsidőszakban 9 millió m

3 belvíz elhelyezését teszi lehetővé. A tetétlenszigeti összekötő csatorna megépítésével biztosítani tudtuk 3,6 m

3/s vízmennyiség átvezetésével a Sárréti belvtzöblözet felső vízgyűjtőjéről a kabatetétleni tározóba. A Hamvas főcsatorna torkolatánál a meglevő gőz üzemű 3,2 m

3/s teljesítményű szivattyútelep helyett egy 8 m

3/s teljesítményű 2 gépegységből álló ferde tengelyű szivattyúkkal felszerelt elektromos üzemű szivattyútelep épült. A tározó megépítése következtében a számított levezetendő 12,2 m

3/s torkolati vízmennyiség 8 m

3/s-ra csökkent, így vált lehetővé egy kisebb teljesítményű szivattyútelep építése, mely szintén gazdaságos megoldást eredményezett. A 31 millió Ft-tal megvalósuló beruházás a Hamvas—Sárréti— Alsójuttaki öblözetek 67 580 ha teljes vízgyűjtőterületén a 21,5 1/s-km

2 fajlagos kiépítettség 40,5 l/s km

2-re növekedett. A 8 m

3/s teljesítményű szivattyútelep a 9 millió m

3-es tározó és 97 km csatorna bővítése 1969. III. hóban kezdődött és 1972. XII. hóban fejeződött be. Kálló—Alsónyiroizi belvízrendszer fejlesztése A Kálló— Alsóm]írvízi belvízrendszer 1236 kin

2 kiterjedésű vízgyűjtő területén 1966-ban 7630, 1970-ben 4360 ha-on jelentkezett felszíni belvízi elöntés. Az épületkárok összege meghaladta a 25 millió Ft-ot. A rendszer fejlesztésére 1973-ban készült el a beruházási program, melv még hagyományos módon — a csatorna vízszállító képességének növelésével — tervezte a rendszer fejlesztését. Időközben a területen gazdálkodó termelőszövetkezetek részéről megindult nagyobb mértékű meliorációs munkák, az erdőspusztai területrészen előtérbe kerülő környezetfejlesztési igények felvetették az eredeti program módosításának szükségességét. A beruházási program módosításának lényege az, hogy a vízrendezés fejlesztését lefolyásszabályozással, a belvíz lározásával oldja meg. így a vízrendezés hatékonyan hozzájárul a térség a hasznosítható helyi vízkészleteinek növeléséhez is. A fejlesztésre legjellemzőbb adatok a következőkben foglalhatók össze : — A 15,4 1/s-km

2 fajlagos belvízhozam 25,8 l/s-km

2-re növekszik meg. - Állami főműként 12,3 millió m

3 tározótér valósult meg, melyből: belvíztározást és öntözési, üdülési célokat 3,5 millió m

3, belvíztározást öntözési hasznosítással 4,1 millió m

3 és csak belvízcsúcstározást 4,7 millió m

3 szolgál. — A 12,3 millió m

3 állami tározótér mellett várható 4,0 millió m

3 üzemi tározótérfogat létesítése is. — Bővítésre kerülő csatornahálózat hossza 51 km. — A beruházás teljes költségelőirányzata 53 millió Ft. A kiviteli munkák 1974-ben indultak meg és 1975. év végére 20 millió Ft költséggel az I. ütemen belül 51 km csatornahálózat bővítése és 1,4 millió m

3 tározótérfogat megépült. Az Igazgatóság területén az 1971-7-5. években végzett vízrendezési fejlesztési munkák eredménye a következőkben foglalhatók össze: