Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Dégen Imre: Vízgyűjtők komplex fejlesztése

Vízgyűjtők komplex fejlesztése 221 paramétereknek tekintendők, amelyekre vonatkozó érzékenységvizsgálat hozzájárulhat a célszerű változat kiválasztásához. A vízgyűjtők fejlesztése nagy időtávot ölel fel és a rendszer hatékonysága nagymértékben függ megvalósításának racionális időbeli ütemezésétől. Ezért a célkritériumok lényeges eleme a célok teljesítési folyamatának megállapítása. A szeminárium (1. 1. lábjegyzetet) esettanulmányai jól példázzák a feladat és a cél meghatározás fontosságát és számos hasznos megállapítással bővítik az értékelési rendszerekre vonatkozó ismereteket. b) A fejlesztési alternatívák előállítása, összehasonlítása és a célszerű változat kiválasztása A döntés-előkészítés lényeges mozzanata azoknak a lehetséges fejlesztési alternatíváknak a kidolgozása, amelyek közül a célszerű változat kiválasztható Törekedni kell arra, hogy az alternatívák minél szélesebb köre legyen figyelembe vehető, mert az értékelési módszerek pontosítása kisebb mértékben növeli a döntés megbízhatóságát mint az, hogy az elemzésbe vont változatok között a célszerű megoldás szerepel-e vagy sem. Segíti a vizsgált alternatívák számának növelésére való törekvést azoknak az új tervezési módszereknek az alkalmazása, amelyek módot adnak nagyszámú variáns gyors, megbízható előállítására (számítástechnikai eljárások, szimulációs modellek, stb.). Bár a nagyszámok törvénye alapján az alternatívák bővítésével növeljük annak valószínűségét, hogy a reális változatokat nem zárjuk ki eleve az értékelésből, a modelleket meghatározó alapfeltételek gondos megválasztása döntő előkészítő lépése a szimuláció alkalmazásának. Ennek során figyelemmel kell lennünk arra, hogy a vízgyűjtő fejlesztésének nagyszámú lehetséges változata általában három csoportba sorolható: 1. a hasznosítható vízkészlet növelése (pl. tározással vagy vízátvezetéssel); 2. a rendelkezésre álló vízkészletek hatékonyabb felhasználása (pl. üzemen belüli visszaforgatás és ismételt vízfelhasználás, üzemek közötti kooperáció, víztakarékos technológiák alkalmazása); 3. a rendszerrel szemben támasztott igényeket befolyásoló társadalmi-gazdasági szabályozás (pl. vízdíj, szennyvízbírság, szabatos víznormák meghatározása, állami támogatás üzemfejlesztésre vagy beruházásra). Kívánatos, hogy ne csak a vizsgált változatok számát növeljük, hanem különböző típusú alternatívák is kerüljenek összehasonlításra, többféle vizsgálati módszert használjunk fel a döntés előkészítése során a fejlesztési javaslatok kialakítására. A lehetséges megoldások értékelése során sokszor kerülünk szembe a tervezési változatokban jelentkező konfliktus feloldásának feladatával. így van ez például a vízátvezetések tervezésénél is. A hasznosítható vízkészlet növelését szolgáló vízátvezetés gazdasági eredménye általában abban a régióban jelentkezik, ahova az átvezetés történik. Fel kell mérnünk azonban nemcsak a különböző hasznosító rendszerekben jelentkező gazdasági előnyöket, hanem azoknak az eredményeknek az elmaradását is számításba kell vennünk, amelyek a vizet átadó régiókban jelentkeztek volna, ha a vizet helyi fejlesztésre használták volna fel. A vízátvezetés társadalmi célja esetleg éppen a különböző régiók eltérő fejlődési szintjének kiegyenlítése lehet, így hatása nagy térség-