Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Gergely István: A szocialista vízgazdálkodás útján

A szocialista vízgazdálkodás útján 9 A Dráva magyarországi szakaszának hasznosítására irányuló vizsgálatokat is elvégezzük az illetékes jugoszláv szervekkel közösen. Fő folyóink csatornázásával kialakuló létesítmény rendszerek fejlesztése mellett jelentős feladatunk a területi vízgazdálkodási rendszerek alaplétesítményeinek kiépítése. Ezen belül fokozott figyelmet kell fordítani a regionális víztermelő és szolgáltató, valamint a szennyvízelvezető és tisztító létesítnlényrendszerek fejlesztésére. Az előbbiekben vázolt két fő súlyponti feladat mellett az arányos fejlődés követelményeinek szem előtt tartásával kell a többi feladatainkat ellátni. A lakosság élet- és vagyonbiztonsága, a zavartalan ipari és mezőgazdasági termelés érdekében tervszerűen és viszonylag gyorsan folytatjuk a vízkárelhárítási müvek fejlesztését és fenntartását. Az árvízvédelmi müvek fejlesztését indokolja, hogy az V. ötéves terv végére az árvizektől veszélyeztetett nemzeti vagyon értéke várhatóan eléri az 540 milliárd forintot. A fejlesztés alapelvéül szükséges tekinteni, hogy az árvízvédelmi rendszereink 1990-ig a kockázati veszély által indokolt biztonsági szintre legyenek kiépítve, figyelembe véve a tározásos árvízmentesítés és árapasztás lehetőségeit. Ezen belül a sorrendiséget a területek társadalmi és gazdasági értékei, valójában a népgazdasági érdek, határozzák meg. Az operatív árvízvédekezési teendők ellátása érdekében fokozzuk erőfeszítéseinket a korszerű hidrometeorológia hálózat kiépítésére, a hidrológiai előrejelzések pontosítására. A folyó- és partszabályozási munkák az árvizek zavartalan levezetését, a jégtorlaszképződés veszélyének csökkentését, a hajózás által igényelt hajóútméretek kialakítását, valamint területrendezési és esztétikai okokból a partvonalrögzítést szolgálják. A fejlesztés elsősorban a Felső Dunára, a Dunaföldvár alatti Duna-szakaszra, a Balaton és Velencei tavakra koncentrálódik. A síkvidéki vízrendezés célkitűzése — területi súlypontozással és sorolásokkal — a jelenlegi átlagosan 17,4 napos belvízlevezetési idő csökkentése, mintegy 15 napra. A belvízrendezés hatékonyságának növeléséhez járulhat hozzá a tevékenység nagyobb koncentrációja és koordináltsága is, a mezőgazdasági vízgazdálkodás korszerű szemléletének elterjedése, amely agronómiai és agrotechnikai eszközökkel a csapadék helyszíni hasznosulását, nem azok mindenáron való el-, majd visszavezetését tűzi ki célul. A hegy-és dombvidéki vízrendezés keretében is a legfontosabb feladat az állami, üzemközi és üzemi művek összehangolt, komplex fejlesztése. Folytatjuk kisebb folyóink tározásos vízrendezését is. A mezőgazdasági vízszolgáltatás fő feladata meglevő öntözőrendszerek kihasználása, és egyidejűleg gyorsítani kell a folyamatban levő öntözőtelepek építésének befejezését. Az öntözésre berendezett terület az V. ötéves terv folyamán várhatóan 100 ezer ha-ral növekszik. Ennek 85%-a üzemi saját erőforrásból, 15%-a állami célcsoportos beruházásként van tervezve. Az öntözésfejlesztés súlypontja továbbra is a Nagy-Alföld, azon belül is a II. Tiszai Vízlépcső vízzel ellátott környezete. Az ötéves terv öntözésfejlesztési programjának végrehajtása során célszerű — a korszerű, de tőkeigényes öntözőfürtök mellett és azoknál nagyobb arányban — az egyszerűbb, tőkekimélő, de jó hatásfokú öntözési eljárások tömeges alkalmazása. Támogatni kell az elavuló hordozható berendezések felújítására és pótlására irányuló törekvéseket.