Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Gergely István: A szocialista vízgazdálkodás útján

10 Gergely István A vízgazdálkodás környezetvédelmi feladatai Hazánk viszonylag kis területe, nagy laksűrűsége, a gyorsuló ütemű társadalmi-gazdasági fejlődés, ennek következtében környezetünk fokozódó civilizációs terhelése indokolja a vízgazdálkodásban a környezetvédelmi tevékenység gyors és hatékony kibontakozását. A vízgazdálkodás környezetvédelmi tevékenysége nem merülhet ki a vizek minőségének közvetlen védelmével, a települési és ipari szennyvizek tisztításának szorgalmazásával és fejlesztésével, bár ezek alapvető elemeit képezik. A környezetvédelem már a jelenben — de a jövőben még inkább — szerves részét képezi a vízgazdálkodás minden tevékenységének, amelynek szempontjait ezért elsődleges fontossággal kell érvényesíteni a vízügyi létesítmények tervezésében és működésében. Aktív környezetvédelmi tevékenységet jelent valamennyi, a vizek kártételeinek elhárítására irányuló tevékenység, a vízfolyások szabályozása, a káros felesleges vizek levezetése is. Igen jelentős környezetformáló szerepe van a fokozatosan kiépülő tározóknak, amelyek vízkészlet-gazdálkodási feladataik mellett termelési, új üdülési és vízisport lehetőségeket teremtenek. A nagyobb vízfelületű tározók, a vízhiányos területeken létesített mesterséges folyók (csatornák) gazdasági rendeltetésükön túl, az érintett területek mikroklímájának alakulására, a környezet élővilágának fejlődésére is kedvezően hatnak. Mindezeket figyelembe véve a vízgazdálkodás V. ötéves terve jelentős anyagi erőforrásokat fordít környezetvédelmi célokra. A jelentős állami ráfordítások ellenére a helyzet még nem kielégítő. Lassú ütemben fejlesztik a települések és üzemek szennyvíztisztító telepeit. Ebből származik (és természetesen külföldről eredően), hogy élővizeink többsége nem tisztulóban, hanem szennyeződőben van: itt-ott veszélyeztetve az emberi és a természeti környezet tisztaságát és az egészséges vízellátást. Változatlanul sürgősen megoldandó problémákat vet fel a mezőgazdaság kemizálása által keletkező szennyezések megelőzése is és a koncentrált, nagy létszámú állattartó telepeken keletkező hígtrágya rendeltetésszerű elhelyezése anélkül, hogy élővizeinkbe jusson. A szennyvíztisztító kapacitások fejlesztése közvetlenül, nagyberuházásaink és a vízkárelhárítási célú beruházások túlnyomó hányada pedig közvetve szintén környezetvédő hatású. Ezek tervezésében, illetve megvalósításában és üzemben tartásában ezért messzemenően figyelembe vesszük a környezetvédelem irányelveit. A tervszámokkal jellemezhető környezetvédelmi érdekű előirányzatokon túl jelentős változást kell elérjünk a környezetvédelem szemléletének kérdéseiben is. Mind a szakágazati munkában, mind a hatósági tevékenységben különös súlyt kell helyezni rá. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében, a hatósági előírások megállapításánál, az érdekelt szakhatóságok állásfoglalása beszerzésénél és érvényesítésénél következetesen kell gondoskodni a környezetvédelemmel összefüggő szigorúbb követelmények kifejezésre juttatásáról és azok közérdekű érvényesítéséről.