Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

KÖNYVISMERTETÉS BOGÁRDI JÁNOS: KÖRNYEZETVÉDELEM - VÍZGAZDÁLKODÁS Akadémiai Kiadó kiadása, Budapest (1975), 152 old. A Korunk Tudománya sorozatban megjelent könyv a vízgazdálkodás sokoldalú környezetvédelmi vonatkozásait foglalja össze. Az első részben a környezetvédelemről általában ír, majd a terjedelmesebb második részben 10 főfejezetben tárgyalja a vízgazdálkodás és a környezetvédelem kapcsolatait, különös tekintettel a vízgazdálkodás környezetvédelmi feladataira. Kitér a nemzetközi együttműködésekre és vázolja a hazai környezetvédelem múltját, valamint a K —5 jelű környezetvédelmi célprogramot. A könyv szerzője szakavatottan fogalmazza meg azokat a környezeti problémákat, amelyek a vízellátás, a vízszennyezés és szennyvíztisztítás, a mezőgazdasági vízgazdálkodás, a vízminőségszabályozás, a vízvédelem és a mérőhálózatok műszaki-közgazdasági és jogi vonatkozásában fennállnak. A problémák felvetése mellett vázolja azokat a megoldási lehetőségeket, amelyek rendelkezésre állnak. Nem feledkezik meg a környezetvédelmi oktatás feladatairól sem. A könyv rámutat arra, hogy a vízi környezetvédelem nem azonos a vízminőségvédelemmel, hanem annál sokkal több és a vízgazdálkodás teljes területét átfonja. A könyv 1. része négy fejezetből áll. Ezek: Az ember és élővilág környezete; Környezetvédelem ; Nemzetközi együttműködés ; A környezetvédelem hazánkban. A könyv II. része — mint már említettük — a vízgazdálkodás környezetvédelmi fontosságát húzza alá és ilyen jellegű feladatait tárgyalja. Az emberi tevékenység jelentősen befolyásolja a hidrológiai folyamatokat, így a víz természetes körforgását, a vízháztartási egyenletet is. Már hazánkban is érezhető a hatás és ez az urbanizációval, a nagyüzemi mezőgazdálkodással várhatóan fokozódik. A környezetvédelem vízügyi feladatai rendkívül sokoldalúak. A lakosság és az ipar jóminőségű vízzel való ellátása felszíni vagy felszín alatti vizekből alapvetően megkívánja a vízkészletek mennyiségének és minőségének védelmét. A minőségi jellemzők sorában egyaránt fenn kell tartani a víz fizikai, kémiai és biológiai jó tulajdonságait. Ennek következtében a vizek védelme a környezeti ártalmaktól döntően szociális és gazdasági célok érdekében történik műszaki beavatkozások segítségével. A vizek etszennyezése jórészt az iparosítás és az urbanizáció következménye. A bányászat főleg a felszín alatti vizeket befolyásolja mennyiségükben és minőségükben, az egyéb ipari tevékenység főleg, a vegyipar és energiaipar a kibocsátott szennyvizek révén a víz fizikai- vagy kémiai tulajdonságait változtatja meg. Az ipari szennyvizek megtisztítása zömében gyáron belüli feladatnak tekintendő és a technológiától erősen függő. A városi szennyvizek főként a víz biológiai tulajdonságai miatt károsak. Megtisztításuk hazánkban különösen nagy probléma a vízellátás és a közműves csatornázás ellátottsága közötti nagy különbség következtében. A városi szennyvizeket épp oly gondosan meg kell tisztítani, mind az ipariakat, mielőtt a befogadóba eresztik, és ehhez megfelelő módszerek általában rendelkezésre állnak. Nehézséget okozhat, ha a városi szennyvíz ipari szennyezéssel keverten érkezik a szennyvíztisztító telepre. Ilyenkor a városi szennyvíz tisztítása is egyedi megoldásokat igényelhet. Foglalkozik a könyv a szennyvízből tisztítás után fennmaradó szennyvíziszap kezelésével, ami szintén nem kis feladat. A mezőgazdaság szennyező hatása az utóbbi években megsokszorozódott. A műtrágya és a növényvédőszer helytelen kezelése, a mezőgazdasági üzemek elsősorban állati eredetű szennyvizei szintén komplex védelmi módszereket követelnek. A helytelen öntözés hatására a talajvíz megemelkedhet és a felső talajszerkezet gyökeresen elromolhat, a helytelen mezőgazdasági művelés pedig eróziót segítheti elő. 11 Vízügyi Közlemények