Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

162 Starosolszky ö.—Bogárdi J.: Környezetvédelem—vízgazdálkodás A víz minőségét ma már szabályozni szükséges, ezt szolgálják a fizikai, kémiai és biológiai paraméterek határértékei, amelyeken megfelelő észlelőrendszerekkel kell őrködni. A vízfolyásokba kerülő szennyező anyagok ártalmas vagy ártalmatlan volta döntően függ az elkeveredéstől, az öntisztítóképességtől és ezek megszabják a vízfolyás terhelhetőségét. Tavakban, tározókban a kérdés még súlyosabb, mert ott a szennyezőanyagok felhalmozódhatnak és az állóvíz egész ökoszisztémáját megváltoztathatják. Az intő példák egész sora mutat ilyen tendenciákra. Az élővizek szabályozása számos környezeti kérdést vet fel, amelyeket a könyv élesen tár fel. A vízfolyások életébe való beavatkozások, mint a folyószabályozás, a vízrendezés, a lecsapolás csak a környezetre gyakorolt hatások tanulmányozása után tervezhetők meg. A környezetvédelem hatékony végrehajtása jól felszerelt észlelő rendszert kíván meg, amely azonnal jelzi az ártalmakat. Ez az alapja a vízminőség előrejelzésnek is, amely azonban még sok kutatást igényel. Á vízvédelemnek gazdasági alapjai vannak. A védekezés költsége arányban kell álljon a károsodás mértékével — ha az nem egészségügyi természetű —, ezért vizsgálni kell egyrészről a károsítás gazdasági következményeit, másrészt a védelmi intézkedések anyagi kihatásait. A könyv nagyon fontos fejezete az, amely rámutat más környezeti ártalmaknak, így a levegőszennyezésnek, a talajszennyezésnek, a szemételhelyezésnek a vizekre gyakorolt káros hatásaira. Vizeinket csak átgondolt és összehangolt műszaki, gazdasági és államigazgatási tevékenységgel menthetjük meg a környezeti ártalmaktól és ezek állandó és folyamatos fejlesztést igényelnek. A környezetvédelem az anyagi erőforrások mellé természetszerűen jól képzett szakembereket kíván, továbbá a társadalmi tudat olyan alakítását, amely kedvező légkört teremt az átfogó védelmi intézkedéshez. Ezért az oktatás és a tudatformálás nagyon fontos feladat. Az átfogó mű jelentősége abban van, hogy ilyen széleskörűen először fogalmazták meg azt a feladathalmazt, amelyet a vízgazdálkodás területén meg kell oldani, vagy amelyeket a vízkészletek mennyiségének és minőségének megóvása érdekében más területeken kell megoldani. Érdemes idézni a szerző egyik megállapítását a befejezésből „Az emberiségnek azt az elképzelését fel kell adnia, hogy a természetet csak kihasználja, leigázza és megváltoztassa. Ehelyett a természettel együttműködő partnernek kell lennie." Ez a megállapítás aktív környezetvédelmünk alapja. A könyv egyaránt ajánlható mindazoknak, akik a környezetvédelem iránt érdeklődnek és azoknak, akik a vízgazdálkodás területén érdekeltek, mert a kétoldalú megközelítés szerencsés ötvözete révén megtalálják a közös területeket. (Ismerteti: Dr. Starosolszky Ödön)