Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

118 Szigyártó Zoltán Az így megszervezett közös fejlesztési munkával szemben alapvető igény volt, hogy a fejlesztés iránya, s a kifejlesztendő berendezések, eljárások megfeleljenek mind a két ország igényeinek. Ennek érdekében az Országos Vízügyi Hivatal és a Szovfetunió Meliorációs és Vízgazdálkodási Minisztériumának (a magyar és a szovjet lelnek) a képviselői rendszeres szakértői munkabizottsági üléseken, konzultációkon vitatják meg az elért közbenső eredményeket, s meghatározták a további kutatófejlesztő munkával szemben támasztott követelményeket. Ilyen módon biztosíték volt arra, hogy az egyik Fél által kifejlesztett eljárások, módszerek, berendezések a másik Fél országában is alkalmazhatók lesznek. 1. Az automatizált és távirányított öntözőrendszerek és berendezéseik fejlesztése A témán belül a csatornarendszerek automatizálásával és távirányításával kapcsolatos fejlesztő munkát (1.1 altéma) a szovjet Fél, a csővezetékes (esőztető) rendszerek automatizálásának és távjelzésének a fejlesztését szolgáló munkák (1.2 altéma) irányítását a magyar Fél végezte. Végül ide tartozik még utolsó munkaként ( 1.3 altéma) az a fejlesztés, amely a növények öntözővíz-szükségletéről, pontosabban a talaj vízháztartási helyzetéről nyúj Iható információk rendszerének és e rendszer berendezéseinek a kidolgozását tűzte ki célúi, s amely munkáit a két Fél közösen végezte. a) Az automatizált és távirányított csatornarendszerek és berendezéseik fejlesztése A fejlesztés célja A csatornarendszerek automatizálásának, távirányításának a fejlesztése, s az azt szolgáló új berendezések létrehozása, a szovjet Fél feladatai közé tartozott. E munkához kapcsolódva a magyar Fél az alapelvek és a követelmények megvitatásához szükséges anyag előkészítésével járult hozzá. Ezen alapult a Feleknek a közös érdekű fejlesztő munka irányára és alapelveire vonatkozó döntése; amelynek főbb pontjai a következőkben foglalhatók össze: — Az automatizált, illetve távirányított rendszerek felvízszinttartásos felülről vezérléssel, illetve alvízszinttartásos alulról vezérléssel kell működjenek. — Vízszinttartók céljára hidraulikus és elektromos működtetésű automatákat kell előirányozni. Ezek célszerű módon olyan kialakításúak legyenek, liogy mind a felvíz-, mind az alvízszínttartásra egyaránt megfeleljenek. A berendezések kialakítási módja lehetővé kell tegye, hogy a tartott vízszint értékét (elektromos úton) változtatni lehessen. Hidraulikus vízszinttartók esetén erre a célra az elektromos energia ellátást külön vezeték nélkül, a távjelző hálózat vezetékét felhasználva kell megoldani. Elektromos berendezés használata és alvízszinttartás esetén célszerű módon meg kell oldani azt, hogy ha a felvíz bizonyos magasságot túllép, úgy az automata a fölös vizeket az alvíz felé továbbítsa. A vízszinttartás hibája nem haladhatja meg a ±5 cm-t. — A vízhozamadagolók szempontjából alapvető követelmény az, hogy a berendezés a beállított vízhozamot automatikusan tartsa; s hogy az adagolt vízhozam nagyságát távműködtetéssel (elektromos úton) változtatni lehessen. A vízhozam-adagolás automatizálására mind hidraulikus, mind elektromos elven működő berendezéseket figyelembe kell venni. Ezzel kapcsolatban három megoldási lehetőséget fogadtak el; éspedig alkalmazni lehessen a) paláslos vízadagolót; A palástok távirányítással történő mozgatásával, b) szovjet konstrukciójú Hamadov-féle hidraulikus automatát; ugyancsak távirányítással (ez a berendezés abban különbözik a palástos vízadagolótól, hogy megfelelő hidraulikai feltételek esetén nem a szélesség, hanem a nyitási magasság változtatásával lehet a vízhozamot beállítani oly módon, hogy adott nyitás esetén az átfolyó vízhozam gyakorlatilag független a nyomómagasság ingadozásától), és c) ugyancsak szovjet konstrukciójú, s a taskenti Szanyiiri intézet által kidolgozott vízhozam-adagolót (ennek lényege az, hogy a szokványos csőzsilip elé, vagy után beépítenek egy, mindig telt szelvénnyel üzemben levő csőtoldatot, amely a Venturielv alapján nyújt lehetőséget a vízhozam mérésére, illetve a vele kapcsolatban levő