Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az öntözőrendszerek automatizálása 119 zsilip segítségével a vízhozam beállítására és szabályozására). Л vízhozam-adagolás hibája a mérési tartományban az adagolandó vízhozam legfeljebb 10%-a lehet. (A szovjet Fél e hibát az adagolható maximális vízhozam 5%-ként értelmezi.) — Mindenféle automatikus berendezésnél meg kell oldani az automata működésére jellemző paraméter értékek mérését, illetve bizonyos paraméter értékek vészjelzésként történő alkalmazását, továbbá a berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy azokat kézi erővel is mozgatni lehessen. Ki kell fejleszteni egy olyan érzékelőkből és irányítóközpontból álló ellenőrző és irányító rendszert, amely alkalmas az automaták működésére jellemző paraméter értékek távirányítással történő beállítására, ellenőrző távmérésekre, illetve vészjelzések felvételére és továbbítására, s telefonkapcsolatok létesítésére. — Az új berendezésekkel a Szovjetunióban meg kell tervezni és fel kell szerelni egy alulról és egy felülről vezérelt csatornarendszert, hogy azoknak a rendszeres üzem közbeni viseikedését is ellenőrizni és értékelni lehessen. A fejlesztő munka eredményei A fentiekben részletezett célok erdekében folyó ötéves fejlesztő munka 1975. év végére a következő eredményeket adta: A szovjet Fél kidolgozta a követelményeknek megfelelő elektromos és hidraulikus mozgatású vízszinttartó automaták kísérleti példányát. Ezek kialakítási módját a szakértők megvitatták és jóváhagyták. Megvitatták és jóváhagyták továbbá azL a kísérleti metodikát és azokat az alapelveket is, amelyekkel e berendezések működését minősíteni fogják. Ez alapján a hidraulikus vízszinttarrtó kísérleti példányának az üzemi viszonyok közötti ellenőrzése elkezdődött. E vizsgálatok mindenben igazolták a berendezéshez fűzött reményeket. Az elektromos mozgatású vízszinttartók ellenőrző vizsgálatára 1976-ban kerül sor. Megoldották az elektromos mozgatású vízszintlartó-automata működésének távirányítását is, vagyis azt, hogy a tartandó szint értékét távirányítással változtatni lehessen. A hidraulikus vízszinttartó-automata esetén ugyanennek a feladatnak a megoldását 1976-ra irányozták elő. Elkészült egy távirányító berendezés a Hamadov-féle zsiliphez. Ugyanakkor a Szanyiiri-féle vízhozammérési elven alapuló berendezés vízhozamadagoló automatává való fejlesztésével kapcsolatban nehézségek jelentkeztek, azonban ezen a téren is történt előrehaladás, s minden remény meg van arra, hogy 1976 folyamán ezt a feladaLot is megoldják. Más oldalról a palástos vízadagolók távirányítással történő nyitásának és zárásnak a megoldását — tekintettel arra, hogy e berendezések a Szovjetunióban általában nem használatosak — a magyar Fél átvállalta, s az ezzel kapcsolatos munkát a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság bevonásával meg is indította. Az első ilyen berendezés kísérleti példánya a gyakorlati körülmények közötti kipróbálásra előreláthatólag 1976-ban készül el. Az együttműködés igen jelentős eredményének kell tekinteni azt a távirányító és távmérő rendszert, amelynek kifejlesztését már 1973. év folyamán a szovjet Fél gyakorlatilag be is fejezte. A kifejlesztett központi vezérlő asztalt és a mérést, ellenőrzést, irányítást végző állomásokat ennek megfelelően már 1973 folyamán helyszíni vizsgálatok alá veteLték, s a még szükséges kisebb kiegészítéseket rögzítették. Az ennek megfelelően kialakított végleges berendezés vizsgálatát — az előzőleg megvitatott és jóváhagyott minősítési alapelvek és minősítési metodika figyelembevételével — 1975-ben minden vonatkozásban kielégítő eredménnyel be is fejezték. Igen jól haladnak azok a munkálatok is, amelyeknek célja, hogy Kubányban, Krasznodár mellett egy új öntözőrendszert hozzanak létre, annak érdekében, hogy ott a gyakorlatban is ki lehessen próbálni a közösen kifejlesztett új berendezéseket. Az ebből a célból létesülő ,,Krjukovszkajai öntözőrendszer" két főcsatornája közül az egyik alulról, a másik felülről vezérelt lesz. A csatornarendszer kiviteli tervei már készen vannak, s folyik a kiviteli munka is. A rendszer automatizálásának és távirányításának az általános terve is elkészült. Az együttműködés e téren azt jelentetLe, hogy a szovjet Fél a tervet több lépcsőben dolgozta ki, s minden munkafázist, annak elkészülte után a Lovábbi tervezőmunka során követendő részletes szempontok rögzítése követte. így biztosítani lehetett azt, hogy a kísérleti rendszer megfeleljen a magyar adottságoknak és igényeknek is, s hogy e rendszer vizsgálatának eredményeit mind a két együttműködő Fél hasznosítani tudja.