Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Károlyi Csaba: Adathiányos vízgyűjtők vízkészlet-meghatározása. II. A havi és éves vízhozameloszlás kapcsolata

ADATHIÁNYOS VÍZGYŰJTŐK VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA. II. A HAVI ÉS ÉVES VÍZ HOZAMELOSZLÁS KAPCSOLATA DR. KÁROLYI CSABA

1 Korábbi tanulmányunkban

2 bemutattuk az adathiányos vízgyűjtők vízkészlet meghatározásának módszerét. A havi vízhozamok eloszlását háromparaméteres lognormál függvénnyel jellemeztük, melynek paramétereit a vízgyűjtő terület jellemzőiből állítottuk elő. A gyakorlati felhasználás számára sok esetben azonban szükséges nemcsak a liavi, hanem az éves (több hónapos) eloszlás ismerete is. Ezért a következőkben a havi és éves vízhozameloszlás kapcsolatát keressük. I. Az eves vízhozameloszlás függvényének meghatározása Az éves eloszlás meghatározásához az alábbiak rögzítése szükséges: — a valószínűségi változók a napi vízhozamértékek, — ismerjük a napi vízhozamok havonként (í=l, 2 ... 12), azaz ismert a lognormál eloszlás paraméterhármasa: //!,, cr,-, x

o

i, — feltételezzük, hogy a napi vízhozamok éves eloszlása szintén lognormális eloszlást követ. Feladatunknak az éves eloszlás jellemző paramétereinek (m

é

v, oé

v, x

() 6_,) meghatározását tekintjük. A vizsgálathoz vezessük be a következő jelöléseket: fj(x) [az í-edik hónap [!,• valószínűségi változójának sűrűségfüggvénye, f*(x) az éves sűrűségfüggvény (2) alakú előállítása f

é(x) az éves sűrűségfüggvény lognormál alakú előállításának sűrűségfüggvénye. Ezt az állítást követi a valószínűségi változó, 1 l)r. Károlyi Csaba oki. mérnök, szakmérnök, Кözépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Műszaki Tervezési osztály (Budapest) 2 A Vízügyi Közlemények 1975. évi 4. füzetében — szerző tollából — „Adathiányos vízgyűjtők vízkészlet meghatározása" címen olyan tanulmány jeleni meg, melynek célja az volt, hogy a hidrológiailag kevéssé vagy egyáltalán fel nem tárt vízgyűjtők vízkészletének, illetőleg a vízkészletet leíró eloszlásfüggvények paramétereit meghatározza. A paraméterek számításának alapjául 14, a Duna középső vízgyűjtőjét képviselő kis és közepes nagyságú, hosszú ideje észlelő vízhozamnyilvántartó szelvény adata szolgált. A tanulmány a vízgyűjtők jellemzéséhez 13 paramétert alkalmazott . A hidrológiai bevételt nem a havi csapadék átlagával jellemezte, hanem a lehullott csapadékból a felszínre folyékony állapotban jutó vízmennyiséggel, melyet felszíni bevételnek nevezett. A havi lefolyás jellemzéséhez a napi vízhozamadatok felhasználásúval meghatározott háromparaméteres lognormál simuló eloszlásfüggvényt fogadta el, mint legjobban illeszkedőt. Tanulmányának kiegészítése- és folytatásaképpen most ez a rövidebb tanulmány a műszaki számításokban sok esetben szükséges éves, illetve több hónapos vízhozameloszlás meghatározását tárgyalja (szerk.).