Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Jolánkai Géza: A szennyvizek elkeveredésének számítása vízfolyásokban

A szennyvizek elkeveredésének számítása 75 megadott korlátozások segítségével adhatjuk meg a kerületi feltételeket. Nevezetesen : D h• , •Ax

Ci,

l~

1~

C'

,

J =0, ha /-l=sO 1 Ду ' ami más szóval azt jelenti, hogy a partról nem lép be anyag az első csatornába. Továbbá ('i

t j — С,- j Dyhj,j

+

1 Ax — = 0, ha / +1 > n ami azt a határfeltételt jelenti, hogy az utolsó „csatornából" a part felé nem történik anyagátadás. Az egyes elemek — „csatornák" — vízmélységeit, és az általuk szállított vízhozamokat a vízhozammérési jegyzőkönyvekből kaphatjuk meg. Az egyenlő Ay szélességű „csatornákban" szállított vízhozamokat a korábbi tanulmányunkban [17J részletezett „részvízhozam bekapcsolódási" görbékből kaphatjuk meg (4. ábra) azaz: 1j=

AViQ' ahol @ = a teljes szelvény vízhozama és Ayj а у függvény növekménye a Ay hoszszúságú szakaszon. A számítás menete az alábbiak szerint történik: A számítás kiinduló adatai (4. ábra). 1. L =a vizsgált folyószakasz hossza (m) 2. Ax =a távolsági beosztás hosszúsága (m); m = LJx 3. В =a meder szélessége (m) 4. Ay =a keresztszelvény osztásköze (m) 5. qj =a részvízhozamok adatsora (j = l...n); n = B/y (m

3/sec) 6. Лу y

+

1 =a vízmélységek adatsora (m) 7. S =vízszin esés a kérdéses szakaszon (m/m) 8. C

w —az első távolsági lépéshez tartozó koncentráció keresztszelvény (gr/m

3) (vektor) melyből kiindulva a gép számolja a vizsgált szakasz összes további koncentrációit (inXn elemű mátrix). A 8. pont alatt bemenő (input) koncentráció adatsor lehet egy mért keresztszelvény, vagy lehet egy c

0 koncentrációval és q

ô vízhozammal jellemezhető szennyvízbevezetésből származó egyetlen C

x t koncentráció (a mátrix első sorának első eleme), ahol Q, í — Ói + > '/1 melyben C

h a bevezetés feletti háttérkoncentráció és q^az első „csatorna" vízhozama. Ez csak akkor áll fenn, ha ellenkező esetben egyéb megfontolásra van szükség, melyre itt nem térünk ki.