Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
1. füzet - Jolánkai Géza: A szennyvizek elkeveredésének számítása vízfolyásokban
76 Jolánkai Géza A számítás végrehajtásához szükség van még a D y tényező értékére. Bár általános érvényű összefüggést nem ismerünk, elfogadjuk azonban a szakirodalom alapján a D y=dhu* kifejezést, ahol Ii — az átlagos vízmélység; u* = (ASg) 1/ 2, melyben g = a gravitációs gyorsulás (m/sec 2), és d egy elkeveredési tényező, melyet a helyszíni mérések alapján kell meghatározni. A modell alkalmazása ezután két lépésben történik : 1. Az első lépésben az elkeveredési viszonyok meghatározása (adatfeldolgozás) a cél. Ekkor a számítógép egy mért koncentráció szelvény (input adatsor)-ból kiindulva a még ismeretlen d tényező értékét változtatva (iteráció) addig számol az (5) összefüggés alapján, amíg megkapja egy távolabbi mért szelvény (vagy szelvények) koncentráció keresztszelvényét. Ezt követően kinyomtatja a legjobbnak talált d értéket, valamint a mérési adatokat legjobban megközelítő koncentráció „mezőt". 2. A második lépésben már ismerjük az elkeveredési viszonyokat (a d tényező értékét az adott folyószakaszon), ekkor az (5) összefüggés alapján a számítógép valamely kívánt szelvényben kiszámolja a koncentrációeloszlást vagy meghatározza az elkeveredési távolságot (6. fejezet) azaz feladatmegoldásra használható. Az ismertetett modellre először a 2. esetnek megfelelő adatfeldolgozási programot készítettük el. A Sajón végrehajtott helyszíni méréseink adatait dolgozzuk fel ennek segítségével. 5. A helyszíni mérési adatok feldolgozása A fentiekben ismertetett számítógépes elkeveredési szimulációs modell kifejezetten alkalmas a Sajó folyó szennyvízbevezetéseinél első ízben alkalmazott helyszíni mérési eljárás adatainak feldolgozására. Az azonos keresztszelvényekben mért vízsebességi és koncentrációeloszlás adatok alapján a modellnek minden kiindulási adata ismert. Helyszíni méréseket először 1972-ben végeztünk a 2. fejezetben ismertetett eljárás alapján a Sajó Hangony-patak alatti szakaszán. A kérdéses vízminőségi komponens tekintettel az Ózdi vaskohászati üzemektől érkező szennyvízre az összes vastartalom volt. A vizsgált szakasz helyszínrajzát és a mérési szelvényeket az 1. ábra tünteti fel. Az 5. ábrán — kiragadott példaként — a szimulációs modell alkalmazása során figyelembe vett keresztszelvény-terület, sebességábrát és a vízhozam-bekapcsolódási függvényt tüntettük fel. Ugyancsak az 3. ábrán találhatók a mért és a számított koncentrációértékek, valamint az eredményül kapott d tényező értéke. A mért szelvényeken kívül feltüntettünk még két közbenső számított koncentrációszelvényt is az elkeveredési folyamat szemléletesebb ábrázolása érdekében. Az 5 méteres távolsági lépésnek megfelelő 5 méterenkénti koncentrációeloszlásokat a számítógép kinyomtatta. 1974. évben további helyszíni méréseket végeztünk még három másik szennyvízbevezetés alatti szakaszon. A mérési eljárás és adatfeldolgozás mindenben megegyezett a Hangony patak alatti folyószakaszon első ízben kipróbált eljárással, ezért részleteiben nem ismertetjük.
