Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Ismertetések 597 ennek a rétegnek aktivizálása úgy hat, mint egy további altalaj-csövezés és növeli a legkisebb vízhozamok értékét. Tőzegben az össz-lefolyás mennyisége nő, míg a víztartalék csökken. Az évi lefolyásra kerülő vízmennyiség a teljes felületre átszámítva 8 mm-rel növekedett, míg az evapotranszspiráció csökkent. Ez az evapotranszspiráció az erdőtlen tőzegterületeken nagyobb, mint az erdővel borított területen. Azt, hogy a faállomány növekedése és a tőzeg csökkentett evapotranszspirációja hogyan egyenlíti ki egymást, a rendelkezésre álló rövid kísérleti időszakban még nem lehetett értékelni. A lecsapolt kísérleti területen a lefolyás középértékben 29%-ka], 65 mm/év vízmennyiséggel növekedett. Viszont a lecsapolás következtében sűrűbbé váló és jobban fejlődő erdőterületen az évi lefolyás növekedése jelentősen kisebb. Ez a benőltség azonban Észak-Finnországban, a zordabb klíma következtében csökken. A megfigyelések az évi lefolyás növekedése mellett a havi lefolyások emelkedését is kimutatták. A hó és jég olvadása következtében a tavaszi maximális lefolyás 31%-os növekedését figyelték meg, míg a nyári csapadékból származó maximális lefolyás a lecsapolás következtében max. 131%-kal emelkedett. Itt mutatkozik az árokrendszer lefolyást gyorsító hatása. A természetes körülmények között a tőzegterületen a csapadék hatására keletkező tavak a lecsapolás következtében eltűnnek és ezáltal jelentős tározás szűnt meg. Megfigyelték azt is, hogy a lecsapolt területeken a tőzeg kiszárítása folytán csapadéknál a víztározó képesség jelentéktelen, mert az erős zápor első fázisában a levegőt a kiszáradt tőzeg pórusaiba bezárja és ezáltal a jelentős vízfelszívódási lehetőséget kizárja. Ilyen körülmények között, az adott esetben, a tavaszi maximális lefolyási értékeket a nyári árvízhozam túlszárnyalhatja. Ennek következtében a jövőben, a lecsapolt tőzeges területeknél, a nyári maximális árvízhozamok az eddig észlelt éves maximális értékeket 15 — 30%-kal haladhatják meg. A Finnországban elért eredmények rendkívül figyelemre méltóak, de a kísérleti területeken elért eredmények a más területekre való átvitelnél gondos vizsgálatot igényelnek Finnországon belül is. Még inkább vonatkozik ez hazai viszonyainkra. Feltűnően alacsonyak az árok-folyóméterére átszámított létesítési költségek, ami nagyfokú gépesítésre vall, viszont a tervezés 17%-os költsége magasnak tűnik.