Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
4. füzet - Károlyi Csaba: Adathiányos vízgyűjtők vízkészlet meghatározása
Adathiányos vízgyűjtők vízkészlete 547 értéktartományokon kívül kívántuk felhasználni: elsősorban 100 km 2 vízgyűjtőteriilet alatt, illetve a 11,7 m/km átlagos mederesés felett. Problémaként jelentkezett, hogy kisvízgyűjtőknél szubjektívvé válik a folyóhossz meghatározása, és ebből következően hibás lehet az átlagos mederesés és a mederben mérhetőmagasság különbség. Ilyen esetekben könnyen kaphatunk nagyságrendekkel eltérő eredményt, mert az m paraméter becsléséhez használt alapadat pontatlan volt. Mielőtt az ilyen esetben alkalmazandó módszerre rátérnénk, szükséges emlékeztetni azokra az elméleti vizsgálatokra [6J, mely szerint ugyanolyan adatszám esetén a közép (várható érték) becslése sokkal pontosabb mint a szórásé, illetve a közép becslése viszonylag rövidebb adatsor alapján is aránylag is hibával megtehető. Korábban rögzítettük, hogy a feldolgozásunk alapadatai a napi vízhozamok voltak, most arra utalunk, hogy ez jelentősen növelte a szórás meghatározásának pontosságát. Már ez első részben kifejtettük, hogy napi vízhozamok vizsgálata esetén a a paraméter — amely indentikus a szórással — a vízgyüjtőjellemzők nagy értéktartományába csak kismértékben változó. Ebből következik az, hogy becslésében viszonylag kis hibát követhetünk el. Áll ez annál is inkább, mert a a paraméter meghatározására szolgáló területi jellemzők, a felszíni vízbevételek és vízgyűjtőterület, mind pontosan meghatározhatók. Gyakorlatilag kél paraméter, az x 0 és a minden esetben könnyen és megbízhatóan számítható. Az m paramétert — szükség szerint — közvetett úton a várható értékből (középből) is számolhatjuk. A közép becslése, mint rámutattunk, már rövidebb adatsorból is elég megbízhatóan lehetséges. Adatsor hiányában vagy hidrológiai analógiával, vagy fajlagos lefolyási térképpel határozhatjuk meg, vagy az átlagos lefolyás számítására szolgáló ismert eljárások egyikével. Az m paramétert ilyenkor m = In [М(|)-х 0 cr ~~2 (12) képlettel számíthatjuk. A területi adatokból meghatározott eloszlást jellemző függvények alkalmasak az év különböző hónapjaiban adott valószínűség mellett várható napi vízhozamok, illetve adott napi vízhozam valószínűségének számítására. Ilyen jellegű eredményes alkalmazása történt a Zagyvaé s Galga vízgyűjtőjén [12], [13]. A függvény felhasználható tározandó vízmennyiség meghatározásához [12], [14], és előállíthatók (generálhatók) mesterséges vízhozamsorozatok is. Guillot [7] részletes elméleti vizsgálata nyomán ismeretes, hogy a ma0,97 0,99 1 r 3 4 5 -In (-taP) i VK 5413 4. ábra. Grafikus függvény transzformáció Рис. 4. Трансформация графической зависимости. 1 — годовые максимальные расходы воды, 2 — ежедневные расходы Fig. 4. Transformalion de la foncton graphique. 1 = débits anuels maxima 2 = débits journaliers