Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

4. füzet - Károlyi Csaba: Adathiányos vízgyűjtők vízkészlet meghatározása

Adathiányos vízgyűjtők vízkészlete 533 Л paraméterek változékonyságéit, szórásuk és várható értékük viszonyát elemezve valamennyi hónapban szembetűnő a paraméter kisértékű, 11—24%-os relatív szórása, amely konstanshoz való közelállását jelzi, különösen a téli félévben. Az x

0 paraméter nagyobb eltéréseket mutat 136 — 184%-ot. Legnagyobb változékonysága novembertől—januárig, legkisebb június, július, augusztusban. A legnagyobb variációs tényezőt az m paraméternél tapasztaltuk, relatív értékben kifejezve 176—215%-ot. Az éven belül maximális napi lefolyás lehetséges abban a hónapban, ahol a várható és szórás együttesen nagy, illetve maximális. A Baranyán februárban, a Rábán, Ipolyon, Zagyván, Bódván, Kaposon márciusban, a Sebes-Körösön, Maroson áprilisban, illetve a Sajón, Hernádon, és Szamoson mind márciusban mind ápirisban. A Rábán, Baranyán, Surjánon lehetséges a júniusi maximális lefolyás is. Az éven belill minimális lefolyás lehetséges azokban a hónapokban, amikor a kis várható érték nagy szórással párosul. Előfordulásának lehetősége a fiilius—október közötti időszak. Júliusban a Baranyán, a Kaposon, Ipolyon, Bódván és Hernádon; augusztusban a Kaposon, Rábán, Ipolyon, Bódván, Hernádon, Sajón szeptemberben a Surján-patakon, Baranyán, Rábán, Sebes-Körösön és a Maroson fordulhat elő. Kiegyenlített lefolyás azokra a hónapokra jellemző, amikor a várható érték a szóráshoz képest nagy, vagy másszóval a variációs tényező kicsi. Az ilyen tulajdonságot mutató havi lefolyások a decembertől—májusig terjedő félévre csoportosulnak, ezenbelül is januárra, áprilisra és májusra. 3. Az eloszlások paraméterei és a vízgyűjtők jellemzői közötti kapcsolat elemzése a) A vízgyűjtő jellemzők előzetes kiválasztása (korreláció analízis) A korrelációszámítás két, vagy több változó kapcsolatának szorosságát, összefüggését vizsgálja, ennek jellemzésére a korrelációs együtthatót határozza meg. Két jelenség (valószínűségi változó) közötti korreláltság mindig összefüggés fennállására utal, abban az értelemben, hogy az egyik jelenségre vonatkozó ismeret birtokában a másik jelenségre következtetni tudunk. Az összefüggés lehet térbeli, időbeli, formai oksági meghatározottság. Ennek eldöntése csak érdemi megfontolással lehetséges, és semmilyen matematikai módszertől nem várható. Az erős korrelációs kapcsolat általában csak azt mutatja, hogy mi a jelenség megvalósulásának feltétele, de nem mutatja meg a valódi okot, amely a jelenség létrejöttének aktív tényezője. Vizsgálatainkban a korrelációszámítás kétváltozós formáját használtuk, több változó együttes vizsgálatát a faktoranalízis módszerével végeztük. A korrelációszámítással az volt a célunk, hogy a megvizsgált változók közül ki tudjuk választani azokat, amelyeknek a vízhozameloszlás jellemző paramétereire (illetve vízhozamra) hatása nagy, és amelyek segítségével kidolgozhatók lesznek a paraméterek becslését szolgáló regressziós összefüggések. A korrelációs együtthatók számítása során a következő valószínűségi változókat használtuk : Xi — a vízgyűjtő terület nagysága x

2 — a terület átlagos magassága