Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

4. füzet - Károlyi Csaba: Adathiányos vízgyűjtők vízkészlet meghatározása

534 Károlyi Csaba x

3 — folyószakasz hossza x

4 — alaki jellemző x

5 — átlagos mederesés x

6 — magasság különbség a mederben x

7 — folyószakasz legmagasabb pontja x

8 — fajlagos sokévi átlagos vízbevétel x

g — sokévi átlagos vízbevétel ж

1

0 előző havi fajlagos vízbevétel x

u — előző havi vízbevétel x

1

2 — havi fajlagos vízbevétel — havi vízbevétel x,

4 — m — paraméter ж

1

5 — szigma — paraméter — — paraméter x

1

7 — m' — standarizált paraméter a:,

8 — szigma' — standarizált paraméter xi9 — xó — standarizált paraméter x

s

o — a lognormál eloszlás várható értéke x

2

1 — a lognormál eloszlás szórásnégyzete Л korrelációszámítás rövidített eredményét a mellékelt táblázatok mutatják. Az I. táblázat a vízgyüjtójellemzó'k közötti korrelációs együtthatókat tartalmazza. A vastag szedés a szoros összefüggéseket emeli ki. A kapcsolatok elemzése alapján az alábbiakat állapíthatjuk meg: A vízgyűjtő nagysága — az igen szoros kapcsolatokat tekintve — magában hordozza a folyó hosszának, alaki jellemzőjének az információját. A vízbevételekkel mutatott igen szoros összefüggést az magyarázza, hogy az átlagos fajlagos vízbevétel (a vizsgált esetben) kis szórású változó, így a vízgyűjtővel való szorzata — a tényleges vízbevétel — nem sokkal különbözik konstanssal való szorzástól. Ez azt jelenti, hogy a szoros kapcsolat a „vízgyűjtő" = = „vízgyűjtő" nyilvánvaló összefüggés regisztrálása. A terület átlagmagassága szoros kapcsolatot mutat a mederben mérhető magasságkülönbséggel, (|r| =0,719) továbbá a folyószakasz legmagasabb pontjával (|r| = 0,709). Mindkét tény egyszerű megfontolással is nyilvánvaló. A folyószakasz hossza a már ismertetett vízgyűjtő nagyságával való összefüggésen kívül szoros kapcsolatot mutat az alaki jellemzővel (\r\= 0,926) és az összegzett vízbevételekkel (\r\= 0,969 felett). Лг alaki jellemző jó kapcsolatot mutat a vízgyűjtő nagyságával (|r| =0,855), a folyószakasz hosszával (|r| =0,926), az összegzett vízbevételekkel (|r| =0,833 felett) és egyes hónapokban a fajlagos havi vízbevétellel. Az áttaqos mederesést tekintve egyedül az átlagmagassággal való kapcsolat (\r\=0,671) fennállása fogadható el, a többi változóval való kapcsolata nem szignifikáns. A mederben mérhető magasságkülönbség igen szorosan összefügg a folyószakasz legmagasabb pontjával (|e| =0,997) és kielégítően az átlagos magassággal (|r| =0,719). A folyószakasz legmagasabb pontja a mederben mérhető magasságkülönbséggel (|rj = 0,9,97) jól, a terület átlagmagasságával kielégítően (|r| =0,709) függ össze. A sok évi átlagos vízbevétel fajlagos értéke (csapadék) az átlagmagassággal gyenge összefüggést, az átlagos havi fajlagos vízbevétellel kielégítő összefüggést mutat, amely áprilistól —októberig terjedő időszakban pozitív előjelű és |r| = = 0,62-0,86 közötti. Az átlagos havi (előző havi) vízbevétel fajlagos értéke azonban kielégítő összefüggésre utal a terület átlagmagasságával január, február, június, július, augusztus, november, december hónapokban, amikoris \r\ = 0,62 - 0,83 közötti. Feltűnő a januári magasértékű negatív r = —0,80, és a júniusi r = 0,83 pozitív körre-