Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

4. füzet - Károlyi Csaba: Adathiányos vízgyűjtők vízkészlet meghatározása

530 Károlyi Csaba Hmax, mOrsz — a vízfolyás legmagasabb pontja, Cév- mm — a fajlagos felszíni vízbevétel sokévi átlaga, Vé

v, 10

3 m

3 — összes éves vízbevétel = a fajlagos felszíni vízbevétel sokévi átlaga (Cév, mm) x vízgyűjtő terület (F, km") C

e, mm — előző havi vízbevétel fajlagos értéke V

e, 10

3 m

3 - előző havi összes vízbevétel = előző havi fajlagos vízbevétel (C

e, mm) x vízgyűjtő terület (F, km

2) C, mm — havi vízbevétel fajlagos értéke, V, 10

3 m

3 — havi összes vízbevétel = havi fajlagos vízbevétel (C, mm) x vízgyűjtőterület (F, km

2) Fentiekben leírt jellemzők értelmezésével kapcsolatban rögzítjük, hogy az állagmagasságon a vízgyűjtőnek azt a tenger szintje felett számított magasságát kell érteni, amely felett is, és alatt is a terület 50—50%-a helyezkedik el. A folyószakasz hosszán a fővízfolyás hosszát értjük. Az alaki jellemző a fővízfolyás hosszának és az átlagos vízgyűjtő szélességnek a viszonyszámát jelenti, az átlagos mederesés a fővízfolyáson mérhető teljes magasságkülönbség és a folyóhossz hányadosa, a vízfolyás legmagasabb pontja a fővízfolyás (és nem a vízgyűjtő!) legmagasabb pontját jelenti (a mederben) a tenger szintjéhez viszonyítva. A felszínre hullott csapadék további sorsa szempontjából alapvető annak ismerete, hogy az folyékony, vagy szilárd halmazállapotú-e. A hó-csapadék a hőmérséklettől függően tározódik és rendszerint több hónapos késéssel kapcsolódik be a hidrológiai ciklusba. Ezért a hidrológiai bevételt nem a csapadék átlagai jellemzik, hanem az, hogy a lehullott csapadékból mennyit tesz ki a felszínre folyékony állapotban jutó vízmennyiség. Péczely nyomán a csapadékhullásból származó vízmennyiséget, amely a felszínen folyékony halmazállapotban megjelenik, az adott időszak felszíni vízbevételének nevezzük [5j. A felszíni vízbevétel hómentes időszakban a lehulló csapadékkal azonos, hófelhalmozódás idején kisebb, olvadáskor nagyobb annál. A vizsgálati tartomány áttekintésére a paraméterek szélsőértékeit a következőkben összegezzük : Vízgyűjtőterület 100 km

2 - 30 149 km

2 Vízgyűjtő átlagmagassága 175 mOrsz —642 mOrsz Folyószakasz hossza 15,9 — 730,9 km A fajlagos felszíni vízbevétel havi átlagai 17—18 mm/hó A fajlagos felszíni vízbevétel sokévi átlaga 645 — 858 mm/év Vízgyűjtő alaki jellemzője 2,1—17,7 Folyószakasz átlagos mederesése 1,06—11,71 m/km Magasságkülönbség a mederben 29—1386,5 m A folyószakasz legmagasabb pontja 158 mOrsz— 1500 mOrsz A feldolgozott adatsorozatok hossza 20 év—67 év A vizsgálatba vont vízgyűjtők földrajzi határait a A = 15° —26

3 hosszúság és <p = 45^-49* szélesség jellemzi, azaz a terület a Duna középső vízgyűjtőjét képviseli.