Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

4. füzet - Károlyi Csaba: Adathiányos vízgyűjtők vízkészlet meghatározása

Adathiányos vízgyűjtők vízkészlete 529 200 000 km

2 közötti nagyságú vízgyűjtőket reprezentálták — vizsgálatunkból kihagytuk. Ugyanakkor a vizsgálat alsó határának leszállítása céljából számításba vontuk a 100 km

2 nagyságú Surján patak, Szentbalázs (1. ábra 1. sz.) észlelőhelyet. Ez utóbbira a VITUKI adatfeldolgozásával megegyező maximum likelihoodmódszerrel — számítógép felhasználásával — kiszámítottuk a havi vízhozameloszlás függvényének paramétereit. A vizsgálatok alapadatként az alábbi 14 vízhozam nyilvántartó szelvény havi vízhozam eloszlás/ügy vényének paramétereit használtuk (1. ábra): 1. Surján patak, 2. Baranya patak, 3. Zagyva, 4. Bódva, 5. Kapós, 6. Sebes-Körös, 7. Sajó, Szentbalázs Csikóstöttös Pásztó Szendrő Kurd Körösszakái Bánréve 8. Hernád, 9. Rába 10. Ipoly, 11. Rába, 12. Sajó, 13. Szamos, 14. Maros, Hidasnémeti Körmend Ipoly szakállas Sárvár Felsőzsolca Csenger Makó A fenti vízgyűjtők nagysága lényegében megfelel Pardé szerinti csoportosításban a kis- és közepes vízgyűjtőknek, amelyek vízhozamait még egységes időjárási helyzetek határozzák meg. A 14 szelvény szigorú statisztikai szempontból kevésnek tűnik, de területi eloszlásuk egyenletes és összességükben jól jellemzik Magyarország vízfolyásait [4]. A felsorolt nyilvántartó-szelvények adatgyűjtésével kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy bár a vízmérőhelyek Magyarországon vannak, a vizsgálatba vont vízfolyások nagyrészének vízgyűjtője Ausztria, Csehszlovákia, Románia területére esik. Ez a tény meghatározta az adatgyűjtés lehetőségét is, mert olyan lefolyást befolyásoló tényezőket, mint a növénytakaró, művelési mód, talaj-jellemzők nem lehetett beszerezni, illetve a különböző vízgyűjtők egységes elvek szerinti besorolására az irodalmi adatok nem adtak lehetőséget. Ugyancsak kénytelenek voltunk mellőzni a vizsgálat során a — sokak által értékes jellemzőnek tartott — átlaghőmérsékletet is, mert az irodalomban, illetve a Központi Meteorológiai Intézet adattárában található adatok nem a vízgyűjtő átlagát, hanem szélsőségeit reprezentálják, továbbá mérés olyan kevés pontban volt, hogy átlagszámításra alkalmatlanok. Véleményünk szerint a hőmérséklet figyelmen kívül hagyása egyébként nem jelenthet lényeges információveszteséget, mert a rendelkezésre álló kevés adat is megmutatta — a szakirodalommal egyezően — hogy a hőmérséklet és a tengerszint feletti magasság között szoros kapcsolat van. Számításaink során az alábbi vízgyűjtő jellemzőket alkalmaztuk, illetve határoztuk meg irodalmi adatok, a VITUKI nyilvántartásai, illetve saját feldolgozásuk alapján : F, km

2 II, mOrsz L, km A I, m/km II, m — a vízgyűjtőterület nagysága, — a vízgyűjtőterület átlagmagassága, — a folyószakasz hossza, — a vízgyűjtő alaki jellemzője, — folyószakasz átlagos mederesése, — magasságkülönbség a mederben,