Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

4. füzet - Koltai József: A falusi vízellátás fejlesztése Magyarországon

504 Koltai József Közel fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy e gondolat valóraválása meginduljon. A falusi lakosság ivóvízellátása terén a kútfúrás technológiájának hazai bevezetésével és elterjesztésével Zsigmondi] Vilmos bányamérnök végzett úttörő munkát. 1866-ban ő fúratta Harkányban az ország első nagyobb mélységű (67 m mély) artézi kútját. Az Alföldön 1878 — 1879. évben a püspökladányi állomás artézi kútja volt az első, ezt több városban és a községek egész sorában a fúrások százai követték. 1886-ban még csak 56 artézi kutat tartottak nyilván, számuk 1895-ig 1087-re, 1911-ig pedig 3000-re emelkedett. 1935-ben 6000-re becsülték a fúrt kutak számát, ezek jelentős része azonban magánkút volt. A századforduló éveiben a módos gazdák által alapított „kúttársaságok" pénzéből indult meg a körzeti vízvezetékek (vízhálózatok) kiépítése. Ezek a „vízelvezetések" Csongrád megyében, Szolnok és Békés megye déli, Bács-Kiskun megye délkeleti részén a pozitív artézi kutas községekben is elterjedtek és a természetes nyomásukkal az udvarokba, sőt lakásokba bevezetve jó minőségű vizet biztosítottak. A pozitív fúrt kutak állandóan folyó vize azonban e vidék kitűnő víztartó képződményei vízkészletének kizsarolásával járt, ami az utóbbi évtizedekben a nyomás és a vízhozam csökkenésében éreztette határát. A felszabadulás előtt a községi lakosság ivóvízellátása elsősorban az Országos Közegészségügyi Intézet úttörő és értékes munkájával fejlődött. Ennek eredményeként 1929 — 1945. évek között kereken 2000 helyesen kiképzett, jó vizet adó közkút létesült (1. ábra). 2. ábra. Az ivóvíz-vezető hálózat alakulása 1900 — 1962 között Рис. 1. Формирование водопроводной сети в период 1900—1962 гг. 1 — в городах и поселках вместе, 2 — в поселках Bild. 2. Die Entwicklung des Leitungsnetzes der Trinkwasserversorgung von 1900 bis 1962. 1 = in Städten und Ortschaften zusammen, 2 = in Ortschaften