Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

3. füzet - Déri József: Talajvízdúsítás a vízimérnöki gyakorlatban

378 Déri József vizet. A tapasztalatok szerint a dúsító galéria telepítése gazdaságosabb, mint a kútsoroké. A talajvízdúsító drénrendszert Európában Wiesbaden-ben és Frankfurt-ban is alkalmaznak. A frankfurti drénrendszer hossza 3 km. A rendszerbe átlátszóságig megtisztított felszíni vizet bocsátanak, amely negyedkori homokrétegen kialakult talajvízbe szivárog. Az átlagos talajvízszint 12 m-re van a terepszint alatt. A 2 méter átmérőjű dréncső tengelyét 8 méterre helyezték a talajvízszint fölé. Ez a talajvízdúsító rendszer napi 30 000 m

3 víz elszivárogtatására alkalmas az igen jó vízáteresztő-képességű homoktalajban. Talajvízdúsító kútcsoport és galériák A szivárogtató galériák 5 — 50 m-re helyezhetők a talajvízszint alá. A galériákat vízvezető homok-alapanyagú talajtérbe építik. A galériák vízszintes tengelye sugárirányban helyezkedik el a 80 m mélységig is lesüllyeszthető függőleges kút körül. E galériák tulajdonképpen a szivárogtató kút hatáskörzetét növelik. A kútba vezetett vizet homokszűrő segítségével meg kell tisztítani. A szivárogtató galériákban biztosítani kell a 0,8 mm/s-ra becsült kolmatációs határsebességet. E galériák tisztításakor viszont 2,1 mm/s sebesség kialakítására kell törekedni, ugyanis így biztosítható a megfelelő elragadó erő. Tehát a visszamosatási sebesség csaknem háromszorosa a kolmatációs sebességnek. A megfelelő sebességviszonyok kialakítása érdekében a galériákat tolózárakkal látják el (Wagenstein, 1954.). Ezt a rendszert Barcelonában építették meg a második világháború után. A város vízszükséglete 1953-ban napi 150 ezer m

3 volt. Ezt a vízmennyiséget a felszín alatti vízadó rétegekből szerezték be. Az intenzív vízkitermelés hatására a talajvízszint 5 év alatt 9,6 m-re a tenger vízszint alá süllyedt. A nagymértékben igénybe vett felszín alatti vízkészlet szabályozásához felszíni vizet használtak. A felszíni víz az árvizek ideje alatt 0,4—2 % finom homokot és anyagot tartalmaz. Előülepítés után 2 nr

!/s vizet vezetnek a rendszerbe, ami a galériákban napi 34,6 m

3 iszap felhalmozódását eredményezi. Ha a talajvízdúsítás következtében az eredeti talajvízszint 4,1 méterrel megemelkedik, akkor a beszivárogtatást szüneteltetik és homoktalanítják a szivárogtató galériákat. Talajvíz visszaduzzasztása Ha a völgyekben vagy völgykapukban levő medencéket szemcsés porózus üledék tölti ki, a völgy laza kitöltése a vízzáró alapkőzetig hatoló jelszín alatti gátakkal elzárható. Az így keletkezett felszín alatti tározótér az esős időszakokban általában megtelik vízzel. Az elzárás megakadályozza, hogy a folyó a száraz időszakokban lecsapolja a felszín alatt felduzzasztott vizet. Ez a megoldás különösen a száraz és meleg éghajlatú országokban gazdaságos, mert a kis mértékű kapilláris emelkedés következtében kevés a párolgás és a visszaduzzasztott talajvíz legtöbbször nem emelkedik a talajfelszín közelébe. (V. Nagy, Erdélyi. 1970.). c) Komplex talajvízdúsitó rendszerek A komplex talajvízdúsító rendszerek esetében a felszíni és a jelszín alatti beszivárogtatást együttesen egymást kiegészítve alkalmazzák. A Leyden-i partvidék ta la j víz-utánpótlását elsősorban a téli csapadék biztosítja.