Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
3. füzet - Déri József: Talajvízdúsítás a vízimérnöki gyakorlatban
Talajvízdúsítás .'57 1 A növekvő vízigényeket a csapadékban szegény időszakokban már nem tudják kielégíteni. A talajvízdúsítás célja a száraz időszakok talajvizének készletnövelése A talajvízdúsításhoz a homokdombok lábánál felszínre kerülő vizeket árkokban fogják fel és a magaslatokra vezetik, ahol kis mélységű kutak és dúsító medencék segítségével visszavezetik a talaj víztartó rétegbe. A vízszivárogtató kutakat és medencéket, valamint a vízkivételi műtárgyakat úgy telepítették, hogy beszivárogtatott víz mintegy 2 hónapon keresztül tartózkodhasson a vízvezető rétegben anélkül, hogy elszivárgásból jelentős veszteség keletkezne. A vízheszivárogtatás időtartama négy hónap. A talajvízdúsítás révén évente 1 millió m 3 ivóvízhez jutnak. A Leyden-i talajvízdúsítás esetében a talajvíz visszaforgatását oldották meg üzemi méretekben. A rendszer kialakításakor tanulmányozták — a beszivárgási sebességet; — a dünék homokjának tárolható víz mennyiségét ; — az elszivárgó víz mennyiségét; — a víz tartózkodási idejét; — a víz vegyi, biológiai és fizikai tulajdonságait. Л Legden-i rendszerben a beszivárgást sebesség 10—20 cm/óra között változott 8—20 cm nyomómagasság mellett. A szűrő tisztítása akkor vált szükségessé, amikor óránként és négyzetméterenként átszivárgó vízmennyiség kisebb lett. mint 0,08 m 3. A szűrő néhány napos üzemen kívüli helyezésével a napfény és a levegő hatására a kolmatáció megszűnt. Nagyobb időközönként eltávolítják a medence alján összegyűlt iszapot (l'áris, 1961). A beszivárogtatandó vizet fél napig ülepítik. A szivárogtatás hidraulikai hatása mintegy 100 lia területre terjed ki. К talajtérben 1 millió m 3 víz tárolására van lehetőség. A beszivárogtató rendszer távolságát a vízkivételi helyektől úgy állapították meg, hogy a víz útja a talajban legalább 00 napig tartson. \ napi beszivárogtatott víz mennyisége 8 ezer m 3. ."». Összefoglaló értékelés Л talajvízdúsítás, amely a hasznosítható vízkészletek növelésének egyik komplex eszköze és módszere a vízépítés és a vízellátás fiatal szakága; célja a vízadó rétegek vízkészletének gazdaságos növelése. A talajvízdúsítás azonban legjobban és leggazdaságosabban a többi vízkilermelő ágazattal összehangoltan hasznosítható (l'áris K. ). Az eddigi tapasztalatok szerint a talajvízdúsítás jelentősége a kommunális vízellátás szempontjából a legnagyobb, mert ezzel az eljárással a felszíni vizekből nagy mennyiségű és jó minőségű ivóvíz állítható elő. A talajban való víztartalék képzésének eredményeként az eljárás üzembiztonsága általában nagyobb, mint a felszíni vizekből hagyományos módszerekkel nyert ivóvíz-szolgáltatásé. Ennek már jelenleg is rendkívüli jelentősége van, mert a felszíni vizek szennyezettségének rohamos növekedésével a hagyományos felszíni víztisztítás egyre költségesebbé, hatékonysága pedig kedvezőtlenebbé válik. A talajvízdúsítás egyes műveinek telepítési feltételeit célszerű helyszínen folytatott kísérletek segítségével megvizsgálni, ugyanis a talajban végbemenő tisztítási és beszivárgási folyamatok elmélete még nem egészen tisztázott. A talajvízdúsítás с,*
