Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
3. füzet - Déri József: Talajvízdúsítás a vízimérnöki gyakorlatban
TAL A J VÍZ DÚSÍTÁS A V ÍZI MÉ Ii NO К I G YAK О R LATBAN 1 DÉRI JÓZSEF 2 A talajvízdúsítás vízellátási célokat szolgáló komplex tevékenység, melynek két nagy területéről és típusáról beszélhetünk: az árasztásos öntözésről és az ivóvízellátást szolgáló vagy ahhoz szorosan kapcsolódó talajvízdúsításról. A tanulmányban csak az ivóvízellátási célokat szolgáló talaj vízdúsítás technikájával foglalkozunk, melynek módszertana az utóbbi évtizedekben világszerte rohamos fejlődésnek indult. Ennek folyamányaként (a technikai és természeti adottságoktól függően) a talajvízdúsítás elméletére az erőteljes differenciálódás jellemző; ezt jól tükrözik a talajvízdúsításra vonatkozó definíciók, melyek egyes esetekben számottevően különböznek egymástól. A talaj vízdúsítás külföldön általános, Magyarországon az utóbbi években elterjedő módszer a talajvíz mennyiségének mesterséges növelésére. Ott alkalmazható, ahol nagy kiterjedésű, a víz szűrésére megfelelő természetes, esetleg mesterségesen javított talaj és kellő mennyiségű, lehetőleg 50 mg/l-nél kevesebb lebegőanyagtartalmú nyers víz van. A dúsító vizet az egészségügyi követelményeknek megfelelően néhol ülepítik, sőt csírátlanítják, majd valamilyen módon a vízadó rétegbe juttatják, ahonnan kutakkal emelik ki. Az így termelt mesterséges talajvíz minősége megközelíti a természetes rétegvizet, ivóvízellátási célokra gyakran csírátlanítás nélkül is szolgáltatható. Magyarországon az alacsony vízállás idején elapadó parti szűrésű kutak vízhozamának fokozására alkalmazzák a Fővárosi Vízművek káposztásmegyeri és a Borsodi Regionális Vízmű borsodsziráki víztermelő telepein (Vízgazdálkodási Lexikon, 1970.). I. A talajvízdúsítás rövid történeti áttekintése Az egyik legkorábbi ismert talajvízdúsítási kísérletet a régi Egyiptomban, a Nílus mentén építették. Az aszályos időszakokban beszivárogtatással növelték a folyókt ól távol levő területek talajvízkészletét. Akkor ez a technika mezőgazdasági célokat szolgált. Légifelvételek alapján is a nyomai megállapíthatók, hogy Tuniszban a rómaiak megszállása alatt igen nagy területeken végeztek talajvízdúsítást csatornahálózat segítségével. Az Egyesült Államokban (Arizónában) és Mexikó K-i részében már több mint 100 évvel ezelőtt alkalmazták a talaj vízdúsítási technikát. Ezekben az esetekben elzárásokat építettek a folyómederben, ahol a homokos-kavicsos felszín alatti me1 Szerző a tanulmány gondos lektorálása során nyújtott értékes tanácsaiért és segítségéért ezúton is köszönetét fejezi ki Csobok Veronikának és Páris Emilnek. 2 Déri József oki. mérnök, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, (Budapest).