Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
3. füzet - Déri József: Talajvízdúsítás a vízimérnöki gyakorlatban
374 Déri József dertérben összegyűjtötték a vizet, majd a tartós aszályok alkalmával ezekből a mesterséges felszín alatti víztározókból kitermelték a tározott vizet főként ivóvízellátási célokra. Nyugat-Európában a XIX. század végén végeztek elméleti vizsgálatokat és értek el gyakorlati eredményeket a talajvízdúsítással kapcsolatban. А XX. század elején a Rajna mentén kezdtek talajvízdúsító berendezéseket építeni, ahol a talajvízdúsítás több mint 70 évre visszanyúló történeti fejlődése során az ivóvízellátás szilárd és értékes alkotóelemévé vált. Ebben az esetben a járulékos vízkészlettermelés viszonylag egyszerű esetével állunk szemben, amelyet a lehető leggyorsabban célszerű lenne széles körben hasznosítani (Andreae, 1965.). A talajvízdúsítással kapcsolatos első publikáció 1810-ben jelent meg, amely Glasgow város melletti szigeten létesített szivárogtató galéria leírásával foglalkozik. A felszíni víz beszivárogtatásával a partiszűrésű vízkészletet dúsították. 1821-ben Toulouse-Ъап a Garonne folyó partján építettek szivárogtató medencéket. 1888-ban Stralsund városban szivárogtató kút segítségével végeztek talajvízdúsítást. 1896ban Göteborgban még ma is üzemben levő talaj víz dúsító medencéket létesítettek. Az aktív bányavízvédelem következtében számos területen tartósan lesüllyedt a talajvízszint, ami kutas vízbeszerzésre támaszkodó vízművek esetében ivó, ipari és mezőgazdasági vízhiányt eredményezett. A felszíni vizekből történő vízpótlás is nehézségekbe ütközött a szennyvízbevezetések okozta vízminőségromlás következtében. Az ugrásszerűen növekvő vízigényeket nem tudták kielégíteni a természetes partiszűrésű vízkészletekből. Ilyen helyzetben a Ruhr-vidéken gazdaságos vízbeszerzési lehetőséget jelentett a talajvízdúsítás századeleji széles körű bevezetése ( Frank, I960.). Csehszlovákiában az első talajvízdúsítást 1929—1930-ban végezték kísérleti telepen. A beszivárogtatott vízhozam 8 l/s volt. 1937-ben Prerov mellett építettek talajvízdúsító létesítményt. A tervezett 42 l/s kapacitás öt év alatt a felére csökkeni. 19-53ban Sojovicén 0,1 m : i/s kapacitású talajvízdúsító üzem kezdte meg munkáját, amely később 0,3 — 1,0 m : i/s-ol: ért el. A XX. század derekán Hollandiában, Romániában, Francia-, Spanyol-, Lengyel-, Finnországban, stb. is dúsítanak talajvizet. Napjainkban a gyorsan fejlődő nagyvárosok egész sora alkalmazza vízellátási célokra a talajvízdúsító technikát. A Budapesti Fővárosi Vízmüvek 1959—60 vízhiányos telén vezette be sikerrel a talaj vízdúsítást. Ma már más hazai talajvízdúsító telepek is vannak üzemben. Svédországban a városi vízfogyasztás egynegyedét szolgáltatják a talajvízdúsító rendszerek. A talajvízdúsító technika a legnagyobb teret azonban az Egyesült Államokban hódította, ahol jelenleg több ezer talajvízdúsító berendezés működik. A talajvízdúsító rendszerekben kitermelt vizet egyenlő arányban használja fel a városi ivóvízellátás, az ipar és a mezőgazdaság. 2. A talajvízdúsítás néhány alapelve és feltétele A felszín alatti vízkészlet évről évre növekvő érdeklődést kelt a népgazdaság csaknem minden ágazatában. A jóminó'ségü jelszín alatti vízkészlet mennyisége azonban igen korlátozott. E készletek intenzív igénybevétele viszonylag rövid idő alatt hidrológiai egyensúlyzavart eredményez.
