Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A Balaton vízgazdálkodás-fejlesztése 265 — A partok elhabotásának és a — vízfolyások szállította, valamint biológiai eredetű — hordalék keletkezésének és bejutásának csökkentése, feltöltött parti szakaszon a feliszapolódás kotrással történő mérséklése és feltöltésbe helyezése. — A legjobban feliszapolódott Keszthelyi-öböl rendezési módjának megállapítása, a további feliszapolódás csökkentése, illetve megszüntetése. — A Balaton vízminőségének védelme. — A Balatonnal kapcsolatban hidrológiai, vízminőségi, hidrobiológiái megfigyelések, mérések és kutató munka, valamint a műszaki fejlesztési módszerek kialakítása és alkalmazása. — A közműves vízellátottság növelése és a csatornázás terén mutatkozó elmaradás csökkentése, azaz a főművek megépítése. a) A Balaton vízszintszabályozása A Balaton éves vízháztartási mérlege legalább 96%-os valószínűséggel pozitív egyenlegű. A vízháztartási mérleg pozitív egyenlege ellenére éven belül, főleg a nyári ún. apadási időszakban sok esetben a tó üdülési hasznosítása szempontjából kedvezőtlen alacsony vízszintek alakulnak ki, amelyek a fürdést, a hajózást, a vízisportot, összességében az üdülés és idegenforgalom lehetőségeit korlátozzák. A télvégeken kellő levezetés és előrejelzés hiányában viszont túlságosan magas, — a parti és partmenti épületekre, létesítményekre — káros vízállások gyakoriak a meglevő Sió-zsilip és meder vízszállító képessége mellett. A tó vízmérlegének módosulása az emberi tevékenység hatására is fokozódik. Az üdülők korszerű ellátása érdekében mind a Balaton mentén, mind a vízgyűjtő területen növekszik a mezőgazdasági, szociális és ivóvíz elhasználás; a Sió öblítő vizének biztosítása a hordalékfogók, tározók, talajcsövezés, mélyszántás, táblás gazdálkodás, erdősítés mind csökkentik a tó vízkészletét [30], és közvetve vízállását, amelyet az elmúlt időszakban 96 millió m

3/5 hónap felső határral rögzítettek. A vízszintszabályozással a Balaton üdülési érdekből legkedvezőbb vízjátékának biztosítása a vízháztartási adottságok ismeretében és a vízkészlet-gazdálkodás figyelembevételével nem volt eddig sem egyszerű feladat [31, 32, 33, 34] különösen, ha a szennyvíz- és bányavíz-bevezetések stb. hatását [35] is figyelembe vesszük. A jövőben a vízszintszabályozás még több nehézséggel biztosítható. A káros magas vízállások elkerülése, ill. csökkentése a leeresztő mű szállítóképességének növelésével [36, 37], a káros alacsony vízállások részben korszerűbb előrejelzésre támaszkodó zsilipkezeléssel, részben a vízelhasználások mérséklésével, esetleg korlátozásával, vagy más vízgyűjtőről történő vízátvezetéssel oldható meg. A vízgazdálkodási ágazat a IV. ötéves tervben a vízszintszabályozás érdekében növelte, illetve bővítette a Sió felső szakaszának a vízlevezető képességét 50 m

3/s-ról 80 m

3/s-ra. A Siófoki zsilip bővítése 1976-ban fejeződik be, és ezután a káros magas vízállások kialakulása a jövőben kevésbé veszélyezteti az üdülőkörzet parti területeit, épületeit. A vízszintszabályozással kapcsolatos beruházásokra munkákra, stb. a vízügyi szolgálat a IV. ötéves tervben kereken 200 millió Ft-ot fordít. A káros alacsony vízszintek kialakulása, illetve csökkentése céljából több vízpótlási lehetőséget vizsgáltak [38, 39, 40, 41], de az egészséges tavi jelleg, a tó élővilág fenntartása, továbbá a tó vízminőségvédelme érdekében elvetették a Balaton közvetlen vízpótlásának lehetőségét és csak a vízgyűjtőn jelentkező vízigények vízátvezetéssel történő kielégítését tartják elfogadhatónak [42]. b) A Balaton vizének minősége és védelme Az üdülési és idegenforgalmi szempontból optimális hasznosítás feltétele az egészséges tavi élet fennmaradása, amelynek feltétele, hogy az egyre fokozódó igénybevétel ellenére továbbra is megmaradjon vizének jó minősége. A Balaton vízminőségi szempontból általában még jónak mondható. A KGST minősítés szerint az ötnapos biokémiai oxigénigény alapján 1. osztályú, kivéve a balatonfüredi, a szigligeti és keszthelyi öböl térségét, továbbá Balatonberény menti részét, ahol már kissé szennyezett, azaz II. osztályú. A tó nagy felülete, sekély vízmélysége, a víz állandó mozgása és felkeveredése, a déli part előtti nagy kiterjedésű homokos,