Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

266 Szabó Ivánné sekély részek elősegítik a víz állandó szellőzését és tisztulását. A Balaton vizének minőségét azonban nem csak a víz közvetlen szennyezése alakítja (hajóforgalom salakja és fekáliája, motorcsónakok használata, fürdőzők hanyagsága, a parti sávról bekerülő szemét és bevezetettt szennyvíz stb.), hanem a vízgyűjtőről bekerülő kommunális és ipari szennyvizek, állattartó telepek hígtrágyája, a mezőgazdaság kemizálásának és az urbanizációnak, motorizációnak stb. kedvezőtlen hatásai is. A Vízgazdálkodási Program (BVFP) a Balatont vízgyűjtőjével együtt kiemelt vízgazdálkodási területnek tekinti, és a helyzet alapos feltárásával a szükséges beavatkozásokat a vízügyi szolgálat folyamatosan végzi. A helyzetfelmérési munkában és a végrehajtandó feladatok rangsorolásában nagy segítséget nyújt az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) központi és területi szerveinek az 1971-ben megalakult Balatoni Vízvédelmi Bizottság aktív munkája, a helyi intézmények és szervek bekapcsolódása stb. A Balaton életét, jellegét, vízi növény- és állatvilágát (ekoszisztémáját) két oldalról fenyegeti veszéiy, egyik a tó feliszapolódásának folyamata, a másik a növényi tápanyagellátás hatása. Mindkettő a már említett tavi és vízgyűjtőterületi fokozódó igénybevétel következménye [27]. Vizsgáljuk meg ezeket a hatásokat és a tett vagy folyamatban levő intézkedéseket. A Balaton feliszapolódása és a végrehajtott beavatkozások Az elmúlt időszakban a Balaton átlagos feliszapolódása 0,2—0,8 mm/év, a Keszthelyi-öbölben 1,1 — 1,3 mm/év. A feliszapolódást részben a bevédetlen partok pusztulása, elhabolása, részben a Balatonba ömlő vízfolyások hordaléka és oldott anyagai, részben biológiai eredetű üledék stb. okozza [8, 9]. A vízgazdálkodás célja a Balaton feliszapolódási folyamatának — mint természetes folyamatnak — a lehetőség szerinti csökkentése. A partok pusztulását, az elhabolt területek visszanyerését partvédőművek építésével és a mögöttes területek feltöltésével biztosítjuk. Ezáltal nemcsak a keletkező iszap mennyisége csökken, hanem a mederkotrással korábban lerakódott iszapréteg vastagsága — ha helyileg is, de — csökkenthető és még értékes közterületek, strandok is alakíthatók ki feltöltéssel. A Központi Programban (BKFP)-ben rögzített helyeken a IV. ötéves tervben összesen 14,7 km partvédőmű épül mintegy 200 ha feltöltéssel (Keszthely, Zamárdi, Siófok, Arany- és Ezüst-part). Ezzel a bevédett parthossz a teljes parthossz — 197 km — 33%-a — 64 km — lesz. Ezeken a területelőkészítési közművesítési munkák is folyamatban vannak és az V. (1976 — 80) ötéves tervben nincs akadálya vállalati és szálloda építkezéseknek (2. ábra). A jövőben is kizárólag azokon a helyeken készülnek feltöltések, ahol a település-fejlesztés igényli és a hasznosítása is biztosítva lesz (strandok, sétányok). A vízfolyásokból Balatonba kerülő hordalék csökkentése céljából a IV. ötéves tervben a Balaton nem síkvidéki vízgyűjtőterületén megépülnek a vízrendezés főbb művei. Ennek során 360 km hosszúságú medret rendezünk, 13 db sankoló tér, 35 db hordalékfogó és 27 db vízmosáskötőgát megépítése várható. További feladat az üzemi vízrendezés és a lejtőre merőleges művelés bevezetése terén jelentkezik. A Keszthelyi-öbölnek a rendezésére modellkísérlet alapján a közeljövőben végleges megoldás várható, amellyel ennek az öbölnek a további feliszapolódása csökkenthető, illetve megszüntethető [43]. biológiai üledék csökkentését célozzák a hínár és kolokán irtására beszerzett gépek, amelyek technológiai kísérleti alkalmazására 1975-ben kerül sor. A feliszapolódás csökkentésére a vízgazdálkodási ágazat a IV. ötéves tervben előreláthatóan 250 millió Ft-ot fordít. A Balaton tápanyag ellátása, szennyeződése A Balatont közvetlenül és közvetve — külön-külön vizsgálva sokszor jelentéktelennek tűnő — több olyan behatás éri, ami a vízminőségét rontja. A fürdőzők, üdülők népes tábora, de a személyhajózás 2 millió utasa, és kb. 9 ezer db motorcsónak üzeme rontja, befolyásolja a víz minőségét. Ezen a téren